Menekülés a túlzott deficittől

Jó hír, amelyet még ellenőriznünk kell az Eurostaton keresztül – közölte lapunkkal Olivier Bailly, az Európai Bizottság szóvivője azzal kapcsolatban, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden nyilvánosságra hozott adatai szerint a magyar költségvetési hiány két százalék volt 2012-ben a bizottság által legutóbb előre jelzett 2,4 százalékkal szemben.

Bailly szerint ha az adat megerősítést nyer, az „a helyes irányba tett lépést” jelent, s részét képezi majd a brüsszeli testület túlzottdeficit-eljárással kapcsolatos értékelésének. Magyarországnak elvileg 2012-re kellett az uniós küszöbérték, három százalék alá szorítania a költségvetési deficitet, hogy kikerüljön az eljárás alól. Magyarországon mindezek alapján már borítékolják is a döntést. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságstratégiáért felelős államtitkára szerdán az m1 Ma Reggel című műsorában például azt mondta: „amennyiben Brüsszelben csak a számokat nézik”, akkor Magyarországnak az idén ki kell kerülnie az eljárás alól.

Az EU hivatalos statisztikai adattára, az Eurostat április 22-én jelenteti meg a tagállamok tavalyi ellenőrzött adatait. A túlzottdeficit-eljárásra vonatkozóan ez, illetve az áprilisban benyújtandó nemzeti reformprogram és konvergenciaprogram alapján májusban dönt a bizottság az eljárás feloldásának vagy folytatásának javaslatáról. A végső döntést júniusban hozzák meg.

Bizottsági források emlékeztetnek, hogy a válság hatására az Eurostatot további jogkörökkel ruházták fel, s saját elemzést végez a tagállamoktól kapott adatokra támaszkodva, illetve rendszeresen látogatnak el a tagországokba. – Nem egyszerű copy-paste-ről van szó – mondja egy bizottsági forrás. Azzal kapcsolatban, hogy a februárban megjelent brüsszeli téli előrejelzés hogyan tévedhetett 0,4 százalékponttal a most bejelentett 2012-es hiányszámhoz képest, bizottsági források arra hivatkoznak, az pusztán előrejelzés volt, s a számításakor nem tudtak még minden intézkedést figyelembe venni.

A hiányszám fontos része a bizottság elemzésének, de állandó erőfeszítést igényel a költségvetés korrekciója, amelynek fenntarthatónak kell lennie, és nem alapulhat egyszeri intézkedéseken. A nominális hiánycélok elérése mellett legalább olyan fontos a helyzet tartós javulását hozó strukturális deficitcsökkentés. Az is kiderült az elmúlt hetekben, hogy a válság hatásai miatt Brüsszel kész rugalmasabban értelmezni a gazdasági és növekedési paktum előírásait.

Olli Rehn pénzügyi biztos a téli előrejelzés bemutatásakor Magyarországról szólva közölte: a magyar hatóságok elkötelezettek olyan intézkedések mellett, amelyek biztosítják, hogy három százalék marad a deficit az idén is, az intézkedéseknek strukturális természetűeknek kell lenniük. A finn EU-biztos akkor jelezte: hat tagállam – köztük Magyarország – kerülhet ki az idén a túlzottdeficit-eljárás alól. A finn politikus a legtöbb kockázatot Lengyelországban és Litvániában látja annak ellenére, hogy erre az évre ismét három százalék feletti, 3,4 százalékos hiányt jelzett előre a bizottság Magyarország esetében. Rehn februárban elmondta, a bizottság nem tudott minden tervezett intézkedést figyelembe venni a 2013-ra vonatkozó 3,4 százalékos hiányszám megállapításakor, s több intézkedést vizsgálnak, hogy egyszeri vagy tartós hatású-e. A magyar kormány egyelőre kitart 2,7 százalékos előrejelzése mellett, de folyamatosan azt jelzi: ha a hiánycél veszélybe kerül, intézkednek.

Elsősorban az autópályadíj és a pénztárgépek bekötéséből várt bevételeket tartja Brüsszel bizonytalannak. Cséfalvay Zoltán szerint a kormány már mindkettőnél megtette a szükséges lépéseket, így a bizottság által említett kockázatok kezelhetők. Megfogalmazása szerint is vita tárgya a magyar gazdaság növekedésének előrejelzése is. Brüsszel szerint a magyar kormánynak bizonyítania kell, hogy az eddig meghozott intézkedések nem ássák alá a növekedést. Orbán Viktor miniszterelnök január végén járt Brüsszelben, hogy megerősítse José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének, elkötelezett a három százalék tartása mellett, azaz nem lesz választási költségvetés.

Az EB-elnök rendszeresen az intézkedések minőségét bírálta (az elemzőkhöz hasonlóan hangsúlyozva: a recesszióig megszorított gazdaságban mérsékelhető ugyan a hiány, az alacsony növekedés miatt azonban nem lehet az adósságcsapdából kikeveredni). Kérdés, hogy az újabb elemzések alapján Brüsszel szerint fenntartható-e a korrekció. Orbán Viktor többször is jelezte, „sebezhető” megközelítés Brüsszel részéről az intézkedések minőségéről beszélni. A kormányfő januárban közölte: Magyarország három egymást követő évben képes három százalék alatt tartani a költségvetési hiányt, s ez az jelenti, hogy az intézkedések fenntarthatók, így a minőségükbe nem lehet belekötni.

Felmerülhet a kérdés, hogy a Magyarországot körülvevő politikai ügyek, uniós aggályok mennyire befolyásolják a kormányfő szavába vetett hitet és a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatos döntést. Erre vonatkozó kérdésünkre Olivier Bailly bizottsági szóvivő leszögezte: – Ez nem politikai döntés. Gazdasági elemzésen alapuló gazdasági döntést hozunk.

140 milliárd

A HIÁNY 140 milliárd forinttal lett kevesebb a vártnál, így jött ki a GDP két százalékára. Az eredeti kormányzati előrejelzés 2,5 százalék volt.

 

Olli Rehn már korábban lebegtette, hogy kikerülhetünk az eljárás alól
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.