Rezsibuli a bíróságon
A bíróság tegnapi jogerős ítéletében a felperes áramszolgáltatóknak adott igazat abban a nagy port kavart ügyben, melynek során az energiatársaságok megtámadták a januári tízszázalékos energiaár-csökkentés egy a Magyar Energia Hivatal (MEH) által kidolgozott tételét. Ez ugyanakkor még meccsnyerésnek is alig minősíthető, hisz a kormány azóta, mondhatni, betiltott mindennemű hasonló meccset visszamenőleg is. Fellebbezésnek helye tehát ugyan nincs, de ez semmiben nem változtat a január 1-jétől hatályos tízszázalékos áramárcsökkentésen. Némi presztízsveszteséget talán csak a MEH szenvedett el, amennyiben az ítélet szerint a hivatal az árcsökkentés egy tétele, a rendszerhasználati díjak megállapítása során nem mindenben tartotta be a tavaly év végén hatályos szabályokat. (Kormányzati szereplők ezt korábban azzal magyarázták, hogy Orbán Viktor kormányfő tízszázalékos energiaár-csökkentési utasításának pontos jogszabályi megalapozására kevés volt az idő.) Így a bíróság a MEH határozatát formálisan hatályon kívül helyezte. A parlament viszont azóta olyan törvényeket hozott, hogy ilyen esetben a hivatal új rendeletéig a hatályon kívül helyezett marad hatályban. Így most semmi nem változik. A MEH a közeljövőben árrendeletet alkot, ami ellen már nem lehet bírósághoz fordulni. Horváth Péter, a MEH elnöke egy víztakarékos sági konferencián kérdésünkre közölte: a dokumentum nyolc nappal azután már meg is születhet, amint az – új nevén – Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt rendeletalkotási joggal felruházó törvényt kihirdetik. Mint fogalmazott, nem lát okot arra, hogy ezzel sokat késlekedjenek. Kormányforrásaink szerint ez a rendelet se fel, se le nem változtatna a januári, a tavalyinál tíz százalékkal alacsonyabb díjak szintjén. Korábban a négy hazai gázszolgáltatóból három első fokon szintén nyert – a miniszterelnök ezt nevezte a parlamentben botrányosnak, és a Fidesz erre hivatkozva indított energiacég-ellenes aláírásgyűjtő kampányt –, ám Németh Szilárd fideszes képviselő lapunk kérdésére az ítéletet követő sajtótájékoztatón megerősítette: a gáztársaságok esetében is hasonló lépések következhetnek.
Huber Gábor bíró tegnapi indoklásában leszögezte: ítéletét annak az – értékelések szerint nyilván a mostani per miatt hozott – új törvénynek a figyelembevételével hozta, miszerint az energiacégek nem építtethetik bele tarifáikba az idéntől érvényes vezetékadót, megemelt nyereségadót és tranzakciós illetéket. A bíró ennek megfelelően leszögezte, hogy ezeket a hivatal nem építheti bele a tarifába, bár megfogalmazása jövő idejűként is értelmezhető volt. Mindezek ellenére azért kellett mégis hatályon kívül helyeznie a MEH-határozatot, mert arra hivatkozva nem építették be az áramtarifákba az idén életbe lépő adókat, mert azok tavaly úgymond még nem voltak hatályban. Ezek ugyanis akkor már kihirdetett törvények voltak. Egyéb indokok mellett a halk szavú bíró a MEH-számítások átláthatóságát is hiányolta.
Lapunk megkeresésére az áramszolgáltatók nem kívánták kommentálni az ítéletet. Ugyanakkor értesülésünk szerint a döntés és az azt övező állami propaganda megalapozhat egy nemzetközi választott bírósági keresetet, amit a befektetővédelmi egyezmények általuk vélt megsértésére hivatkozva indítanának.
Németh Szilárd Fónagy Jánossal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárával együtt tartott sajtótájékoztatóján megismételte a kormányzatnak az üggyel kapcsolatban eddig hangoztatott fordulatait. E szerint az energiaszolgáltatók „összefogtak a családok ellen”, mert a per nyomán szerinte a lakosságnak vissza kellett volna térítenie az energiaszolgáltatók felé a januártól hatályos árcsökkentés összegét. A Fidesz, „érzékelve a támadást”, olyan törvényeket hozott, hogy ha a bíróság jogosnak is ítéli a kereseteket, ez akkor se történhessen meg.
Szakértőink ezt a logikát nem erősítették meg: az energiaszolgáltatók csak a csökkentés egy tétele ellen indítottak pert, mert annak kiszámítási módja nem felelt meg a hatályos törvényeknek. Ha ennek végrehajtását a kormány nem akadályozta volna meg, a döntés a lakossági gázár egy, míg a villanyár mintegy öt százalékát érintette volna. Ráadásul ezt a kabinet átterhelhette volna a céges fogyasztókra is. Kormányforrásaink viszont ragaszkodtak ahhoz, hogy az ármegállapítás logikája miatt az ítélet – ha nem hoztak volna ezt megakadályozó szabályokat – teljes egészében és visszamenőleg eltörölte volna az árcsökkentést.
