Milliárdosok húzhatják a rövidebbet
Méltánytalan, szakmaiatlan és igazságtalan – így minősítette Vlagyimir Putyin azt a ciprusi döntést, amely legfrissebb változata a bankbetéteket 100 ezer euróig 3, 100–500 ezer euró között 10, míg 500 ezer euró fölött 15 százalékos egyszeri különadóval sújtaná. A Cipruson lévő külföldi bankbetétek aránya alapján az orosz elnök kifakadása érthető. A Moody’s adatai szerint a szigetországi számlákon állomásozó külföldi vagyon harmada, mintegy 9,3 milliárd euró orosz állampolgárokhoz köthető.
Ez ugyanakkor egy visszafogott becslés: a Forbes által megkérdezett orosz szakértők szerint az összeg 8–35 milliárd euró között szóródik. A nagyobb pénzügyi állomány említésekor főként arra hivatkoznak, hogy az orosz betétek más országokban bejegyzett offshore cégeken keresztül is megjelenhettek. Pénzeinek egy részét ciprusi számlákon tartja például a Gazprom, a Lukoil vagy épp Roman Abramovics és Oleg Gyeripaszka milliárdos is.
A ciprusi különadó így csak orosz forrásból akár 3,5-4 milliárd euró extra bevételt is jelenthet a csődközelben álló ország számára. – Ez nem más, mint államosítás – idézte az orosz parlament elnökét, Szergej Nariskint a Ria Novosztyi orosz hírügynökség. – Láncreakciót indíthat be a döntés, Európából tömegesen vonhatják ki a tőkét befektetők, amely árnyékában a 2008-as válság a kapitalizmus aranykorának fog látszani – nyilatkozta Mihail Prohorov orosz milliárdos, politikus-vállalkozó az Amerika Hangja rádiónak.
Moszkva ráadásul sokkal többet veszíthet a sokszor az orosz pénzmosás elősegítésével vádolt Cipruson –ahol mintegy 40 ezer orosz él –, mint a bankbetétek különadója. A Moody’s múlt heti jelentése ugyanis további 40 milliárd dollárra teszi azt az összeget, amelyet orosz bankok – VTB, Szberbank, Alfa Bank – ciprusi leányaikon keresztül hiteleztek helyi bejegyzésű, valójában azonban orosz érdekeltségben álló cégeknek.
A kifizetések befagyasztása – amiről a Ciprusi Központi Bank rendelkezett – zavart okozhat az orosz gazdaságban, amelynek egyik legnagyobb szereplője – éppen a nehezen átlátható pénzmozgások miatt – a mintegy egymilliós lélekszámú szigetország. Ciprus a meghatározó európai államokhoz képest parányi területe és gazdasága ellenére 2011-ben a legnagyobb orosz befektetőnek bizonyult 15,4 milliárd euróval, s tavaly is 7,7 milliárd dollárral volt jelen, ami az összes ottani befektetés ötödét tette ki.
Moszkvában úgy érzik, hogy a ciprusi csőd elkerülésének árát jelentős részben velük akarják megfizettetni. Az orosz vezetés 2011-ben 2,5 milliárd euró hitelt biztosított Ciprusnak öt évre, ám Nicosia újabb öt év haladékot kért a visszafizetés megkezdésére. Moszkva azonban elutasította a kérést. Bár az orosz gazdasági elit érdekeit sérti a ciprusi „államosítás”, ám szakértők szerint az ország a jövőben is vonzó lehet számukra.
Ennek magyarázata, hogy a társasági nyereségadó ugyan 10-ről 12,5 százalékra nő, ám az osztalék és a részvényeladásból származó nyereség továbbra is adómentes lesz. Sok függ attól is, miről állapodik meg az orosz vezetéssel a ciprusi pénzügyminiszter, aki szerdán Moszkvába látogat. A megbeszéléseken akár a Ciprus melletti tengeri gázmezőkről is szó eshet.
