Drága lesz a digitális átállás
Az átállás befejeztével novemberben már kizárólag digitálisan sugározzák a földi tévéadásokat. Júliusban az ország középső, október végén pedig a szélső régiókban, valamint az északkeleti országrészben kapcsolják le az analóg tévésugárzást. Az új technológia jobb kép- és hangminőséget biztosít, és a korábbi három csatorna helyett hetet lehet ingyenesen nézni. Ehhez egy nyolc-tízezer forintba kerülő beltéri egységet kell majd bekötni.
A digitális átállás borzasztó hosszú történet. A parlament még 2007-ben hozott törvényt, s akkor évenként mintegy 2 milliárd forinttal gyarapodó, elkülönített alapot hoztak létre a folyamat teljes költségének biztosítására, méghozzá úgy, hogy erre címkézték az RTL Klub által fizetett műsorszolgáltatási díjat. Ez még szerepelt az Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2011-es költségvetésében – addigra több mint 11 milliárd gyűlt már össze erre a célra –, ám később már nem.
Időközben a médiahatóság szerződést módosított a műsorszórásért és multiplexszolgáltatásért felelős Antenna Hungáriával, ennek részleteit azonban nem hozták nyilvánosságra, így ma nem lehet pontosan tudni – a hatóság közelmúltbeli sajtótájékoztatóján egyetlen vezető sem tudta pontosan megmondani –, hogy mennyibe is kerül a teljes folyamat. Azt is csak körülbelül tudták, hogy mostantól mintegy nyolcmilliárd forint áll rendelkezésre az átállás befejezésére, amit elég nagyvonalúan költenek el.
A folyamat azért igényel központi forrásokat, mert a lakosságot tájékoztatni kell, ráadásul a rászorulóknak biztosítani kell a váltás utáni televíziózás lehetőségét is. Összesen 539 ezer olyan háztartás van, amely kizárólag lekapcsolandó technológiával rendelkezik, ám hogy közülük mennyi tekinthető rászorultnak, vagyis a törvény alapján támogatandónak, azt még a hatóság sem tudja, ahogy az is később derül ki, hányan szeretnének élni is a lehetőséggel. Sokan ugyanis már ma is előfizetői valamilyen tévés szolgáltatásnak. – A barcsi és a soproni tesztkörzet tapasztalatai alapján körülbelül 50-100 ezer lesz az igénylők száma – mondta Karl Károly, az NMHH főigazgatója. Mivel egy háztartásra 25 000 forint jut, a rászorultak ellátása várhatóan 2,5 milliárd forintba kerül. Ezért egy közbeszerzésen kiválasztott cég leszállítja a berendezéseket és helyben telepíti is.
A projekthez kapcsolódó 1,9 milliárdos kommunikációs közbeszerzést januárban egyedüli ajánlattevőként – egy másik jelentkezőt kizártak – a kormányzati kommunikációban igen rutinosan mozgó IMG nyerte, ám a KSH-nak is jut kétmilliárd, ezért emberei felmérik, pontosan kiknek is kell odaadni a 2,5 milliárdnyi eszközt és szolgáltatást. Nem csoda, ha akad olyan szakember, aki szerint a médiahatóság pazarlóan és hibásan vezényli a projektet. Rozgonyi Krisztina, az NMHH jogelődjének, a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak volt elnöke és a digitális átállásról szóló törvény egyik kidolgozója úgy véli: átláthatatlanul és nem hatékonyan költi el a pénzt az NMHH. Ráadásul nemzetközi összehasonlításban is elképesztően magas az egy háztartásra jutó pénz összege.
– Az átállás akkor kerül a legkevesebbe, ha a felkészülés sokáig tart, s van idő a lakosság saját erőforrásaiból történő váltásra. Jelen esetben a felkészülésre ugyan sok idő volt, de a kormányváltást követően nem sok minden történt, tavaly is csak a két tesztkörzetben végeztek érdemi munkát – véli a hatóság volt elnöke. Hozzáteszi: 2012-ben az olimpiát és a labdarúgó-Eb-t, illetve a karácsonyi vásárlási időszakot kihasználva hatékonyan lehetett volna kommunikálni a folyamatot. Ráadásul, mivel sokáig úgy volt, hogy csak 2014 végén kapcsolnak át, most kapkodni kell a 2013. novemberi határidő tartásához. Mindezzel párhuzamosan hirtelen felgyorsult az átállás nyomán felszabaduló frekvenciák értékesítésének az előkészítése. Jelenleg csak bízni lehet abban, hogy mindez nem politikai célokat szolgál, és ez a frekvenciakincs nem fog a választásokat megelőző egy év kormányzati kiárusítási rohamának áldozatul esni.
Kérdéses, miért volt szükség a hatósági szerződés módosításakor – mely a mai napig nem nyilvános – az Antenna Hungáriát (AH) kiengedni egy sor vállalása alól, növelve így az adófizetők költségeit. Korábban az AH feladata lett volna olyan hitelakciót szervezni, melynek során a minimálbér egy százalékát meg nem haladó havi törlesztőrészletért lehetett volna részletre megvenni a beltéri egységet, amely ma kiskeráron 8-10 ezer forint. Az elképzelések szerint a rászorulók ezzel a konstrukcióval körülbelül egy év alatt fizették volna ki a készüléket. Rozgonyi sorolja a nemzetközi példákat: a nálunk jóval gazdagabb Nagy-Britanniában csak a fogyatékkal élők és a 75 év fölöttiek kaptak beltéri egységet és beszerelési támogatást. Horvátországban az érintettek 10 euró értékben kaptak szubvenciót, nálunk ennek több mint nyolcszorosát.
Külön érdekesség, mennyibe kerül a beltéri egység és a szerelési segítség. Egy beltéri egység tízezres nagyságrendben nem kerülhet többe tíz eurónál. E szerint a közbeszerzésen nyertes, ötszázezer forintos alaptőkéjű, 2008-ban alapított Digital Radio Kft. háztartásonként több mint húszezer forintért telepíti a készülékeket. A nagyvonalú megbízási díj alaposan megdobja majd a cég árbevételét, amely a 2011-es üzleti évben még alig haladta meg a 42 millió forintot.
Mi lesz a 4G-s sávok sorsa?
A digitális átállással felszabaduló 800-as frekvenciasávokat az EU-s irányelvek értelmében negyedik generációs mobilszolgáltatásra kell használni. Hogy ezeket mikor értékesítik, arra a hatóság munkatársai nem tudtak konkrét választ adni, ugyanakkor hírközlési szakemberek tudni vélik: legkésőbb a második fél évben elő kell készíteni a tendereket, hogy azokat le is lehessen bonyolítani idén, a kormányzat ugyanis be szeretné szedni azt a több tízmilliárd forintot, amit ezek a sávok érnek.
