Globális piaci válságot váltott ki az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsának (Eurogroup) szombat hajnali bejelentése, miszerint a Ciprus megmentéséhez nyújtandó tízmilliárd eurós közös hitelnek kemény feltételei vannak. Egyrészt az adóparadicsomként ismert szigetországnak elő kell teremtenie 5,8 milliárd eurós önrészt, amelynek forrásául a Nikosz Anasztasziadesz vezette kormányzat a bankbetétek egyszeri megadóztatását nevezte meg.

Előbb egy kétsávos rendszer ötlete vetődött fel, majd arról volt szó, hogy három lépcsős elvonást alakítanának ki, a lényeg, hogy bizonyos mértékben minden bankbetétes elvesztené az ott tárolt pénze egy részét, akár 10 százalékát is. Követelmény volt még a kamatadó alkalmazása és a társasági adó kulcsának tízről 12,5 százalékra emelése.

Azt már a bejelentés után tudni lehetett, hogy hétfőn a piacokon nem vált ki elismerést a mentőcsomagban alkalmazott unortodox módszer. A betétesek védelme ugyanis igen fontos bizalmi kérdés. Ilyen megsarcolásra még a 2008-as gazdasági-pénzügyi világválság idején sem volt példa, sőt, akkor éppenséggel az állam által garantált, biztosított betétek értékhatárának drasztikus emelésével próbálták elejét venni a bankpánik kitörésének.

Bár Ciprus az euróövezeti GDP alig 0,2 százalékát szállítja, bedőlése a 2009-es görög csődhöz hasonló folyamatokat indíthat el a piacokon, mert rávilágít arra, hogy az adósságválság főszereplőinél, így a spanyoloknál, portugáloknál, íreknél és az olaszoknál sem zárható ki, hogy hasonló eszközök bevetésével próbálnak majd megoldást találni a problémáikra. Így pedig a betétesek pénze nincs biztonságban, és ennél rosszabb üzenet kevés van a befektetők számára.

Így a meghatározó tőzsdeindexek 1-2 százalékos mínuszban nyitottak hétfőn, ám a kereskedés végére lenyugodtak a kedélyek, a veszteségek 0,5 százalék körülire olvadtak. A BUX túlreagálta az eseményeket, s 1,11 százalékos csökkenéssel 18 152 ponton zárt. A ciprusi krízis elsősorban a bankszektorban okozott veszteségeket. A befektetők közül számosan a bevett menekülő útvonalakat választották, azaz svájci frankra, dollárra, jenre váltották pénzüket és az aranyból is rendesen betáraztak. Utóbbiak 1-2 százalék közötti mértékben drágultak. Jó napjuk volt a megbízható adósoknak tartott országoknak, államkötvényeik iránt hirtelen megnőtt a kereslet, ami a hozamok csökkenését eredményezte. A forint délig gyengült, azt követően viszont korrekció történt.

Az EU–IMF párost kritizáló véleményt fogalmazott meg Cséfalvay Zoltán tegnapi sajtótájékoztatóján. A nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint közvetlenül és egyértelműen a ciprusi helyzet okozta a forintárfolyam hétfői erős kilengését, amikor is az euróval szemben a kurzus a 305-ös szintről indulva 14 havi csúcsot döntve 308,65-ig jutott, majd onnan erősödött vissza, megközelítve napi nyitó értékét. Érdekesség, hogy Cséfalvay akkor lépett a sajtó elé, amikor a forint már hétfői nyitó szintjénél erősebben állt. Piaci vélekedések szerint a jegybanknak nem kellett közbeavatkoznia a forint védelmében, az a nemzetközi trendet követve mozgott a nap folyamán.

Cséfalvay viszont nem kímélte az Európai Uniót, az Európai Központi Bankot és a Nemzetközi Valutalapot (IMF), mondván megkérik a segítség árát, s a lakosságot közvetlenül és mélyen érintő intézkedéseket követelnek a ciprusi kormánytól. Ami Cipruson történt, az az államtitkár értelmezése szerint Magyarországon is megtörténhetett volna, ha az EU–IMF-párossal megkötöttük volna a hitelszerződést. Szerinte ez világos üzenet a magyar állampolgárok számára.

Jörg Asmussen, az EKB igazgatótanácsának tagja viszont azt mondta: a ciprusiaktól azt kérték, teremtsék elő a kért 5,8 milliárd eurós önrészt, és abba nem szólnak bele, hogy ezt a terhet hogyan osztják el az egyes társadalmi rétegek és offshore cégek között. A Financial Times szerint a ciprusi kormányzat tanácsadói átszabnák a korábban felvetett mértékeket, és százezer eurós betétig a 6,75 százalékos elvonást 3 százalékra mérsékelnék, míg a tízszázalékos sarc a félmillióig terjedő megtakarításokat sújtaná, efelett is lenne azonban egy 15 százalékos „hozzájárulás”. Ez egyáltalán nem tetszene a Kremlnek, de Guido Westerwelle német külügyminiszter szimpátiáját sem nyerte meg az uniós terv, mondván: az a társadalom szegényebb, az eladósodásáért felelőssé nem tehető rétegeit is sújtja.

Most már Brüsszelben is látják, hogy valami félresikerülhetett a válságkezelési folyamatban. Erre utal, hogy Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa lemondta keddre tervezett magyarországi látogatását, épp a ciprusi helyzetre való hivatkozással. A biztos tárgyalásainak napirendjén minden bizonnyal a hazánk ellen kilenc éve folyó túlzottdeficit-eljárás lezárása is szerepelt volna.

Cipruson most a halogatás taktikáját választották. A hétfői ünnepnap után ma ki kellett volna nyitniuk a pénzintézeteknek, de úgy döntöttek, hogy csütörtökig zárva maradnak. A ciprusi törvényhozásban tegnap nem sikerült kellő támogatást szerezni a mentőcsomagnak, úgyhogy várhatóan ma szavaznak majd erről. Megfigyelők szerint Ciprus globális szemszögből nézve – és méreténél fogva – nem oszt, nem szoroz, a megmentésére előirányzott tízmilliárd euró aprópénznek tekinthető az eddig kimentett perifériás államoknak nyújtott mentőövek nagyságához képest. Az unió illetékeseit más motiválhatta a mentőakció meghirdetésekor: nevezetesen Ciprus offshore adóparadicsomi státuszának felszámolása.

A magyaroknak is fájna

Sok magyart szintén hátrányosan érintene, ha a ciprusi kormány egyszeri illetékkel és kamatadóval sújtaná az ottani pénzintézeti betéteket. Bár Ciprus uniós csatlakozása után megszüntette az offshore státuszt (rendkívül kedvező adókulcs olyan vállalkozásoknak, melyek tényleges tevékenységet nem végeznek abban az államban, ahol be vannak jegyezve), az ország ettől még megmaradt adóparadicsomnak. Az alacsony elvonásoknak köszönhetően nem kevés honfitársunk tartja megtakarításainak egy részét például nicosiai bankokban. A honi jegybank adatai szerint a magyarok közvetlen ciprusi tőkebefektetéseinek értéke 2011 végén elérte a 280 milliárd forintot, ez több mint a kétszerese például ugyanezen oroszországi mutatónak.

A magyarok adóoptimalizálásról szóló ciprusi ténykedését jól illusztrálja, hogy a KSH adatai szerint 2011-ben a szigetországba irányuló exportunk csupán 13 milliárd, az onnan importált áruk és szolgáltatások értéke pedig 15 milliárd forint volt. Más országok vállalkozóihoz hasonlóan a magyarok is előszeretettel tulajdonolják cégeiket Cipruson bejegyzett társaságon keresztül. Az MNB adatai szerint a Ciprusról Magyarországra irányuló tőkebefektetések értéke 2011 végén 981 milliárd forint volt, ám ennek kétharmada speciális célú vállalatokhoz, kvázi offshore cégekhez kötődik. (H. B.)