Harmadolás az MNB-ben
Matolcsy tegnap rövid látogatást tett új irodájában, a köztársasági elnök pedig vasárnapi hatállyal felmentette a miniszterség alól, hétfőivel pedig kinevezte az MNB élére. Ezzel egyúttal megtette a monetáris tanács és a Költségvetési Tanács tagjává is – utóbbi szerepében a maga által elkészített költségvetés felett kell független őrt állnia. Mindehhez a jegybanktörvény előírása szerint még le kell tennie hivatali esküjét is.
Várhatóan ma kapja meg kinevezését Balog Ádám, a jegybank új alelnöke is. Megkeresésünkre a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóigazgatóságán megerősítették: ezt még nem írta alá Áder János. Vélhetően a köztársasági elnöknek meg kellett várnia, amíg az Országgyűlés megválasztja a jegybank monetáris tanácsába külsős tagnak jelölt Pleschinger Gyulát. A jegybanktörvény értelmében ugyanis a tanácsban a külsős tagok számának meg kell haladnia az úgynevezett belsős tagok, vagyis az elnök és az alelnökök számát. Balog kinevezésével az arány 4-4-re módosulna, ezért volt szükség az újabb külsős tagra.
Pleschingert végül a kormánypárti képviselők támogatásával a parlament hat évre megválasztotta a monetáris tanács új külsős tagjának. Baloghoz hasonlóan ő is a nemzetgazdasági tárcától, az adó- és pénzügyekért felelős államtitkári posztról érkezik a jegybankhoz. Tegnapi bizottsági meghallgatásán, illetve azt követően újságíróknak arról beszélt, hogy a jegybanknak – függetlensége és alapvető feladatai szem előtt tartásával – a rendelkezésére álló eszközökkel segítenie kell a gazdasági növekedést. A MNB új vezetése azonban elmondása szerint konzervatív monetáris politikát visz majd, alapesetben nem tervezik úgynevezett nem konvencionális eszközök használatát. Utalt arra, hogy a jegybanki devizatartalék mértékét csökkenteni is lehetne, de természetesen kizárólag az államadósság mérséklődésével párhuzamosan.
Matolcsy György azonban nemcsak Balogot és Pleschingert viszi magával – a tegnapi rövid látogatásra például elkísérte őt Nagy Róza, a nemzetgazdasági tárca közigazgatási államtitkára (aki már el is búcsúzott kollégáitól), valamint Wiedermann Helga, a volt miniszter eddigi kabinetfőnöke is.
Hogy Matolcsy komoly átalakításokra készül az MNB stábjában, azt az is jól mutatja, hogy még miniszterként megváltoztatta a jegybank alapító okiratát. A március 4-től hatályos dokumentumban a miniszter, Matolcsy György eddig soha nem látott vezetési hatalmat adott az új elnök, Matolcsy György kezébe, miközben számtalan más újdonságot is bevezetett.
Például: lesz a jegybankban főigazgató, aki nélkül az alelnökök nem írhatnak alá egyetlen számlát sem. Változnak a munkáltatói jogok is. Az új szabály értelmében a munkaviszony létesítésének, megszüntetésének és a javadalmazásnak a jogát ezentúl minden munkavállaló felett az elnök gyakorolja. Vagyis tőle függ, ki dolgozhat a jegybankban, illetve ezt a jogát továbbadhatja még a főigazgatónak, akit ő nevez ki.
A jegybanki szervezet átalakításáról szóló hírek megbillentették a forint árfolyamát is. Hétfő reggel kevesebb mint 295 forintot kellett adni egy euróért a piacon, az új alapító okirat megjelenése után ez 296 forintig ment el. Ám azt követően, hogy Orbán Viktor arról beszélt az Országgyűlésben, hogy a kormány segíteni kíván a devizahiteles és elsősorban a deviza-jelzáloghiteles családok problémájának megoldásában, az árfolyam 298,8 forintig szaladt el. Ez ugyanis túlzottan összecseng azokkal az utalásokkal, amelyeket meghallgatásaikon a jegybanki vezetők tettek a devizatartalék felhasználásáról.