A gazdasági helyzetet, a megszorításokat és a háztartások egyre szerényebb vásárlóerejét tekintve abban sok meglepő nincsen, hogy az iparcikkek belföldi értékesítése 12 százalékot zuhant. Az viszont a remélt gazdasági kilábalást is érzékenyen érinti, hogy exportunk is 4,9 százalékkal zsugorodott. Hiába növekedett 12,1 százalékkal az autóipari kivitel, ezt mínuszba fordította a másik húzóágazat, a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása, amely 26,8 százalékkal zuhant novemberben a komáromi Nokia és más üzemek kiesésével. A vizsgált 15 ágazat közül csupán háromban mértek növekedést, első helyen a feldolgozóipari gépek, berendezések üzembe helyezésénél, és javításánál 9,8 százalékot, majd a járműgyártásnál 9,7 százalékot, végezetül a vegyi anyagok gyártásánál 4,9, százalékot.

Az ipari termelés októberben 3,8 százalékkal csökkent az előző havihoz képest, míg novemberben 0,1 százalék volt a visszaesés. Ezen a téren a december sem sok jót ígér, elég a Suzuki-gyár egy műszakosra történt átállítására gondolni. Ha a negatív trend decemberre is kiterjed, akkor elmondható, hogy a magyar gazdaságot felszínen tartó ipar technikai recesszióba süllyed, s vele együtt a 2012-es hazai össztermék (GDP) is csökkenéssel zár. Ezt még a kormány sem vitatja, amely a Brüsszelbe októberben kiküldött szakmai anyagában 1,2 százalékos visszaesést valószínűsített a múlt évre. Szerencsére innen csak felfelé vezet az út, ezt támasztja alá a novemberben leadott új ipari megrendelések magas volumene, az Audi új győri üzemének nyári munkába állása és a kecskeméti Mercedes-gyár termelésének immár kétségbevonhatatlan felfutása. Novemberben a feldolgozóipar egésze az egy évvel korábbi értéket 46 százalékkal meghaladó újmegrendeléshez jutott, melyből az export 55 százalékkal részesedik, miközben az új belföldi igények további drasztikus, éves összevetésben majd húszszázalékos visszaesést mutatnak.

Az viszont nagyon rossz hír, hogy legfőbb felvevőpiacunkon, Németországban a kormány az eddigi egy százalékról 0,4 százalékra vette vissza az idei növekedésre vonatkozó előrejelzését, miközben a tavalyi GDP-bővülést 0,7 százalékosra húzta le. A németeknél a lanyha világgazdasági növekedési kilátásokkal és az euróövezeti adósságválság kedvezőtlen hatásaival magyarázták a makrogazdasági pálya teljes átírását. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a magyar kormány által felvázolt idei 0,9 százalékos hazai bővülésnek sem lesz sok köze a valósághoz, és már az is nagy eredménynek számít, ha kilábal a recesszióból a gazdaság.

Az ipar ebben „partner” lesz, az elemzők szerint az első negyedévet még az útkeresés jellemzi majd, de utána az autóipari beruházások termőre érésével beindul az „ipari forradalom”. (Januártól visszaállt a két műszakos munkarendre az esztergomi Suzuki, februárban a szentgotthárdi Opel megkezdi az első új generációs benzinmotorok gyártását, és még az idén indul az 1,6-os dízelek gyártása is, emellett pedig áprilistól már kapható lesz a Kecskeméten gyártott Mercedes CLA kupé.) Mindez azonban egyelőre csak arra lesz elég, hogy az ágazat a három-négy százalék körüli növekedésével megpróbálja ellensúlyozni a nemzetgazdaság többi szektorának zsenge teljesítményét.