Újabb rezsicsökkentésen dolgozik a kormány

A mostani rezsicsökkentésekkel nem a szolgáltatók ellehetetlenítése a kormány célja, de nem térnének ki az eladási ajánlatok elől sem – nyilatkozta lapunknak Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára, a rezsidíjcsökkentés érvényesítését vizsgáló kormánybizottság vezetője. Az áramon, gázon és távhőn kívül a jövőben más közműtermékek is olcsóbbak lehetnek.

− Valóban várható még további lakossági rezsicsökkenés?

− Amíg a társadalom teherbíró képessége ezt megkívánja, folyamatosan vizsgáljuk ennek lehetőségét. Megjegyzem, az ilyen lépéseket nem tartom csodaszernek: a fizetőképesség javítását elsősorban a gazdasági növekedéstől kell hogy várjuk. Az elkövetkező hónapokban az áram, a gáz és a távhő mellett más közműtermékek árcsökkentésének feltételeit is áttekintjük. Így például a vízét és a települési hulladékét is.

− Ezzel az erővel a fa, a szén, a tüzelőolaj és más fűtőanyagok árcsökkentéséről is intézkedhetnének.

− Igen, ebben az irányban is végzünk vizsgálatokat. Hogy mást ne mondjak, érkeztek telefonok az ügyben, hogy mi lesz a PB-gázzal. Valóban, e termékre is oda kell figyelnünk.

Fónagy János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára
Kurucz Árpád 2010.07.12. Digitális 2010. július 12. Parlament. Országgyűlés. Dr. Fónagy János Parlamenti Államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fotó: Kurucz Árpád

− Jól látjuk, hogy az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztók, azaz a legkisebb cégek számára nem csökken tíz százalékkal az energiaár?

− A kormány decemberi döntése a lakossági fogyasztók tarifaterheinek tízszázalékos csökkentését és az egyetemes szolgáltatásban vételező nem lakossági fogyasztók árainak befagyasztását irányozta elő, amelyet az időközben hatályba lépett jogszabály-módosítások megfelelően biztosítanak. Ha az árcsökkenés bizonyos területeken csak részben valósulna meg, az ilyen esetek kivizsgálására alakult, általam vezetett kormánybizottság azonnali lépéseket tesz. Január közepétől működtetni fogunk egy zöld telefonszámot is, amelyen várjuk az esetleges panaszosok észrevételeit. Biztosíthatom, minden esetet kivizsgálunk, és szükség esetén módosításokat léptetünk életbe annak érdekében, hogy a kormány eredeti szándékai minden területen maradéktalanul érvényesüljenek.

− Igazak-e azok a szakértői számítások, miszerint az egyetemes szolgáltatásra már nem jogosult hazai kisebb-nagyobb üzemek áramszámlája januártól 10-15 százalékkal nő?

− A mi számításaink szerint a rendszerhasználati díjak emelése 2-2,5 százalékos hatást gyakorolhatna az egyetemes szolgáltatásból már kieső, azaz viszonylag nagyobb áramfogyasztók számlájára. Ugyanakkor ennek kapcsán érdemes figyelembe venni, hogy ezek a cégek a versenypiacon vásárolják a villamos energiát. Itt több tucat cég verseng a megbízásaikért. Korábban magam is láttam ilyen tendert, melynek során az áramkereskedőknél akár tízszázalékos kedvezményt is el lehetett érni. Úgy vélem tehát, ez az áremelő hatás jó tárgyalásokkal akár ki is küszöbölhető.

− Egyes vélemények szerint a kormány a folyamatos árcsökkentéssel el akarja lehetetleníteni a szolgáltatókat azért, hogy olcsón visszavásárolhassa azokat.

− Ez nem igaz. Persze feltételezem, hogy az érintett cégek nem örülnek. Természetesnek tartanám, ha a mostani bevételcsökkenést fájlalva tárgyalásokat kezdeményeznének velünk. Mi állunk is elébe. Az, hogy a mostani árcsökkentés mely energiacégekre milyen pénzügyi hatást gyakorol, egyelőre nem ismert. A mérték cégenként különböző lehet, de abban biztos vagyok, hogy az 1995–1996-os privatizációk óta a vevők befektetése bőven megtérült. A sok tekintetben monopolhelyzetű közműszektorban kétségtelenül a mostaninál sokkal nagyobb mértékű közösségi tulajdont látnánk szívesen. Csakúgy, mint számos olyan nyugati országban, amelyek közösségi tulajdonú cégei Magyarországon éppenséggel magánbefektetőként jelentek meg. De ez nincs semmilyen összefüggésben a kormány lakossági tehercsökkentési szándékaival. Nem tudunk azonban, hogyan is tudnánk kitérni az elől, ha egy tárgyalás során valamely befektető eladási ajánlattal élne. Akkor ezt a felvetést is megvizsgálnánk. Csakúgy, mint például az E.ON gáznagykereskedőjének és gáztároló hálózatának ügyében.

− Ki látná el a lakosságot, ha a szolgáltatók a hálózatüzemeltetést és a versenypiac kiszolgálását megtartva visszaadnák az egyetemes szolgáltatási engedélyüket?

− A lakosság ellátása garantált. Az energiaszektor részéről a mostani árcsökkentés kapcsán mindeddig semmiféle hivatalos felvetés nem érkezett. Ha kapunk ilyet, megvizsgálunk minden azzal kapcsolatban felmerülő körülményt, és választ adunk rá.

Ellenőrzik a végrehajtást

Tegnapi tájékoztatóján Fónagy emlékeztetett arra, hogy a kormány január 1-jével az áram, a gáz és a távhő lakossági árának tízszázalékos csökkentéséről döntött. Annak érdekében, hogy ez ténylegesen és mindenhol megtörténjen, vezetésével a kormány, valamint a Fidesz-frakció is létrehozott egy bizottságot. Ezzel egyidejűleg a nemzetgazdasági tárca közleményben cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint a lakossági csökkentés miatt nőnének a kis- és középvállalkozások terhei. Megerősítették, az egyetemes szolgáltatásba tartozó cégek gázszámlája nem nő, áramszámlájuk pedig csökken. (Megjegyzendő: az áremelési felvetések elsősorban az egyetemes szolgáltatásból már kieső nagyobb áramfogyasztású cégek kapcsán merültek fel.)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.