Magyarország európai hídfőállás akar lenni
Magyarország a távol-keleti cégek európai hídfőállása akar lenni, éppúgy, ahogyan ezt a státuszt betölti a Hankook életében is – mondta a kormányfő. Ezt erősítette meg Lee Sang Il, a multinacionális cég itteni ügyvezető igazgatója, aki elmondta, számukra Magyarország a kulcs az európai terjeszkedéshez.
A kormány tehát egyáltalán nem bánná, ha még több ázsiai, távol-keleti vállalkozás tekintene így Magyarországra. Ahogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) lapunknak adott válaszában kifejtette, az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat, amely a 250 ezer euró értékben magyar államkötvényt vásárlók számára lehetővé teszi a nemzetközi gyakorlattal összhangban lévő idegenrendészeti státusz megadását – azaz ők nem állampolgárságról, hanem letelepedési engedélyről beszélnek –, remélhetőleg felkelti a harmadik országbeli állampolgárok figyelmét.
Ettől függetlenül nem számolnak letelepedési hullámmal. Sőt sem az NGM, sem a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem számít arra, hogy az így Magyarországra kerülő befektetők és cégek elszívnák a hazai kisebb vállalkozások elől az uniós támogatási forrásokat. Már csak azért sem, mert szerintük a Magyarországon bejegyzett vállalatok egyenlő eséllyel indulnak a meghirdetett uniós pályázatokért, függetlenül a tulajdonos vagy tulajdonosok állampolgárságától. A hazai, de az uniós pályázatoknál sem vizsgálják a magyarországi székhellyel bejegyzett vállalatok tulajdonosi szerkezetét.
Arra a kérdésünkre, hogy az NGM lát-e olyan tendenciát, miszerint az ázsiai tulajdonban lévő vállalkozók csak azért, mert az Európai Unióban működtetnek céget, az anyaországukból nagyon olcsón jutnak hitelhez, így komolyabb fejlesztési megbízásokat tudnak elnyerni a forráshiányos magyar vállalkozásoktól, nem igazán adtak konkrét választ. De nem is nagyon tudnak mit mondani, mert elég hiányosak a statisztikák. Mint írták, Magyarországon él a térség legnagyobb kínai diaszpórája. A KSH adatai szerint hét-nyolcezer főre tehető a Magyarországon munkavállalóként tartózkodó kínaiak száma (más becslések szerint a számuk akár a húszezret is megközelítheti).
Gazdasági tevékenységet jellemzően magyarországi székhellyel bejegyzett vállalkozások keretei között végeznek. Ugyancsak nem hivatalos becslések szerint Magyarországon mintegy 2,3-2,5 milliárd dollár értékben fektettek be kínai érdekeltségű társaságok, főként az informatika, az információs és kommunikációs technológia, az elektronika, a telekommunikáció, a vegyipar és a kutatás-fejlesztés területén.
Az NGM szerint azonban nehéz pontos adatokat adni a hazánkba érkező kínai működőtőke-állományról, mivel a befektetések nem Kínában bejegyzett közvetítőcégeken keresztül is jönnek. Ami a működési területüket illeti, elsősorban a legjelentősebb kínai elektronikai és hírközlési vállalatok érdekeltek magyarországi bérgyártásban, logisztikai és elosztó tevékenységben, amelyek termékeiket közvetlenül az EU piacán értékesítik. Mára egyre szerteágazóbb a magyarországi beruházások portfóliója, a legnagyobb a sorban a Bank of China, a Wanhua, a Huawei és a GreenSolar.
Emellett több jelentős kínai cégnek van magyarországi befektetése, magyarországi leányvállalata (például Lenovo, Huawei, ZTE, Bank Of China). Ezek vélhetően fejlesztéseikhez használnak hiteleket. A Magyarországon működő kínai tulajdonú cégek egyébként nemcsak az anyaországukban juthatnak jó kondíciójú kölcsönhöz, hanem nálunk is. A Magyar Fejlesztési Bank és a Kínai Fejlesztési Bank ugyanis még tavasszal írt alá egy egymilliárd euró keretösszegű hitelmegállapodást. Kölcsönt a kínai érdekeltségű vállalatok magyarországi beruházásainak elősegítésére, a kínai–magyar kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére, valamint a kínai kapcsolatokkal rendelkező magyar vállalatok beszállítói és kutatásfejlesztési tevékenységének támogatására adnak.
A legnagyobb
A Magyarországon megvalósuló eddigi legjelentősebb kínai befektetés 2011-ben történt, amikor a Wanhua Industrial Group megvásárolta a BorsodChem részvényeinek 98 százalékát. Azóta 200 millió euró értékű fejlesztést hajtottak végre Kazincbarcikán.
