Kever és újraoszt a kormány

Ha lassan is, de formálódik az internetes szerencsejátékok újraszabályozása. Lapunk kormányközeli forrásból úgy értesült, hogy a kabinet két elképzelést, a teljes állami monopóliumot, illetve a dán modell meghonosítását vizsgálja annak érdekében, hogy legalizálja az online szerencsejátékcégek magyarországi működését, és ezzel becsatornázza a költségvetésbe a területtől jövőre várt tízmilliárd forint adóbevételt.

Előbbi esetben csak az állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt. (Szrt.) foglalkozhatna idehaza ezzel a tevékenységgel, ám ezzel az elképzeléssel több probléma is van. A jelenleg érvényes szabályozás szerint internetes szerencsejáték-oldalak csak engedéllyel működhetnének itt, ám ez nem tartja vissza a külföldi cégeket attól, hogy szolgáltatásaikat enélkül is elérhetővé tegyék a magyarországi játékosok számára. Továbbra sem világos, a magyar hatóságok – illetékesség hiányában – hogyan kényszerítenék rá akaratukat a jellemzően adóparadicsomokban bejegyzett szolgáltatókra, vagy akadályoznák meg azt, hogy a honi játékosok elérjék az internetes oldalakat.

Az Szrt.-nek ráadásul jelenleg nincs olyan meghatározó internetes felülete, amellyel érdemben versenybe szállhatna a nemzetközi oldalakkal, vagyis ezzel az elképzeléssel egy abszurd helyzet állna elő: nem lenne olyan felület, amelyet adóztatni lehetne. (Az Szrt. ugyan interneten is elérhetővé teszi a TippMixet és a TippMaxot, ám ezekből az aránylag kicsiny forgalmú játékokból aligha jön össze a várt adóbevétel.) Az Szrt. egyébként már dolgozik online fogadási oldalán, ám ha el is indul, a piaci felfutása biztosan eltart egy ideig.

Amennyiben a kormány az államosítás mellett dönt, az könnyen egy újabb uniós vizsgálatot eredményezhet. Nemzetközi szerencsejáték-oldalak lapunknak név nélkül nyilatkozó képviselői elmondták: ha Magyarország ilyen szabályozást fogad el, azt biztosan megtámadják az illetékes uniós szerveknél, mivel szerintük ez nem összeegyeztethető az Európai Unió alapelveivel.

A másik lehetséges verzió, a dán modell bevezetése azonban tetszene a cégeknek. A névadó országban a regisztrált online szerencsejáték-vállalkozások évente licencdíjat fizetnek, a játékadót pedig a nettó játékbevételük után fizetik meg. Utóbbi annyit jelent, hogy a feltett tétek összegéből kivonják a kifizetett nyereményeket. Az adó mértékét az így megmaradt összegre vetik ki.

Ez utóbbi Magyarországon 20 százalék lehet a kormány által vizsgált koncepció szerint. Ezzel kapcsolatban az online oldalak részéről annyit jegyeztek meg: ez a mérték még elfogadható, de ez a felső határ. Ennél magasabb teher esetén ez a modell is életképtelenné válna, s a cégek megmaradnának a jelenlegi működési keret mellett.

Kormányközeli forrásunk szerint a kabinet a dán modell bevezetése felé hajlik, de idén már valószínűleg nem születik döntés a kérdésben. Megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, de a területért felelős tárcától csak azt a választ kaptuk, hogy a kormánydöntést megelőzően nem áll módjukban részletes tájékoztatást adni a témában.

Dán modell vagy nyers magyar erő nyer az internetes sportfogadásban? Módos Péter olimpiai bronzmeccse Erik Nyblom ellen
Hungary's Peter Modos (in red) fights with Denmark's Haakan Erik Nyblom on the combat for bronze medal of the Men's 55Kg Greco-Roman wrestling at the ExCel venue during the London 2012 Olympic Games August 5, 2012. REUTERS/Kim Kyung-Hoon (BRITAIN - Tags: OLYMPICS SPORT WRESTLING TPX IMAGES OF THE DAY)
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.