Jön a Matolcsy-csomag 3.0?
A jövő évi költségvetés és az önkormányzatok adósságállományának átvétele lesz a két legfontosabb napirendi pont a kormány mai ülésén. A Népszabadság információja szerint a kabinetben úgy számolnak, hogy a 2013-as büdzsét még karácsony előtt el tudja fogadni a parlament, a zárószavazás dátuma december 10. vagy 17. lehet. Az ütemezés addig volt bizonytalan, amíg az eddigi két Matolcsy-csomag nem biztosította a jövő évi büdzsé hiányának 3 százalék alatt maradását. Az ülésterv szerint a parlamenti munka idén a december 10-ével kezdődő hét első két napján zárul, de nem kizárt, hogy rendkívüli ülésekre is szükség lesz.
Mindez azt is jelenti, hogy a kormány idén már nem számol a Nemzetközi Valutaalap, illetve az Európai Bizottság látogatásával, és a költségvetést sem kötik a hiteltárgyalások folytatásához, pláne lezárásához. Úgy tudjuk, azért, mert a kormány az EU múlt heti országjelentésével igazolva látja, hogy a deficit 3 százalék alatt lesz.
A megfelelés az uniós követelményeknek azonban a kormány szerint sem sikerült tökéletesen: „határozottan szkeptikusan” arra számítanak, hogy bár Magyarország a továbbiakban is hozzáférhet a kohéziós alapokhoz, de jövő tavasszal sem kerül ki a túlzottdeficit-eljárás alól. Alapavetően politikai okokat látnak e mögött: Brüsszel nem akarja teljesen elereszteni a pórázt, amivel az Orbán-kormányt fogva tartja.
A kormány ezért igyekszik a lehető legjobb arcát mutatni Brüsszel felé, és a jövő évi deficitet 2,7 százalékra próbálja leszorítani, ami 60 milliárd forinttal alacsonyabb az EU által várt 2,9 százaléknál.
– Azt az utasítást adtam a múlt heti kormányülésen a nemzetgazdasági miniszternek, hogy készítsen elő olyan költségvetési indítványokat, amelyekkel az unió számításai szerint is 2,7 százalékra tudunk lemenni – mondta ezzel kapcsolatban lapunknak Orbán Viktor tegnap Brüsszelben. A kormányfő hozzátette: „Ami az unió számításai szerint 2,7, az szerintünk a valóságban 2,3 és 2,5 között lehet valahol, de azt szeretném, hogy az unió kalkulációi szerint is nézzük végig a költségvetést”. Orbán Viktor szerint Magyarország számára a 2,8 százalék a fordulópont: ha alatta van a hiány, akkor az államadósság csökken, ha felette, akkor nem.
A másik kiemelt téma az önkormányzati adósságrendezés lesz, melynek legfontosabb elemeit várhatóan már ma ismerteti Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Arról, hogy a bankok végül az adósság mekkora részéhez juthatnak hozzá, többféle verziót lehetett hallani. Ez viszont azt a veszélyt hordja magában, hogy a hitelminősítők államcsődnek tekintik az adósságrendezést. Ennek kivédésére olyan megoldás körvonalazódik, hogy a települések előbb megállapodnak a hitelnyújtókkal az adósság átértékeléséről, s ezt követően kerülne át a tartozás. Így a diszkontálás a két érintett fél megállapodásán múlna – amihez viszont szükség lenne a bankok pozitív hozzáállására is.
A folyószámlahitelek 90 milliárdos tételének rendezését tartja leginkább sürgetőnek a kormány. Van olyan koncepció, amely szerint az önkormányzatok még év vége előtt rendeznék a rájuk jutó rész 40 százalékát, míg a többit az állami adósságkonszolidációs „kalapba” sorolnák, de ez a stabilitási törvénybe ütközhet. Az is lehetséges, hogy a települések a folyószámlahiteleik negyedét rendezik év végéig, a fennmaradó részt éven túli hitellé alakítják, s annak a 30-40 százalékát konszolidálná az állam.
