Ezen a héten adhatja be felülvizsgálati kérelmét a Kúriához az állami mobilcég, az MPVI Zrt. vagy a frekvencia-árverést – a Fővárosi Törvényszék szerint jogszabálysértésekkel és eljárási hibákkal – levezénylő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), annak érdekében, hogy a felsőbb bírói fórum esetleg változtasson a törvényszéki ítéleten, amely elmeszelte az állami mobilcéget.

Ez az ítélet hatályon kívül helyezte az NMHH árverést lezáró végzését, amelynek értelmében az állami (Posta, MVM és MFB) konzorciumként létrejött MPVI tízmilliárd forintért nyert egy országos szolgáltatásra alkalmas csomagot, a piacon lévő jelenlegi szolgáltatók pedig 31 milliárdért kaptak olyan blokkokat a 900-as sávban, amelyekkel országosra bővíthetik a 3G-lefedettségüket. Ezért cserébe az induló szolgáltató rendelkezésére kell bocsátani a hálózatukat.

A jogi és a piaci helyzet továbbra sem egyértelmű. Utóbbi azért nem, mert bizonytalan az állami szándék: lapunk piaci forrásból úgy értesült, kormányzati szinten már lemondtak a projektről, ugyanakkor az MPVI munkatársai erről még nem kaptak tájékoztatást. – Vagyis, a piaci találgatásokkal szemben, egyik tulajdonos sem jelezte, hogy változott volna a koncepció – mondják a cég közelében, vagyis gőzerővel dolgoznak a jogászok a felülvizsgálati kérelmen. Ez idáig ugyan azt nem adták be, a korábbi hivatalos közlések szerint elemzik a kialakult helyzetet.

Hogy ez mennyire képlékeny, azt jól leírják a múlt héten zajlott kormányzati és közigazgatási informatikai konferencia panelbeszélgetésén elhangzottak is, amelynek résztvevője volt Schmidt Pál, az állami mobilcég vezetője. Amikor a moderátor arra kérte a résztvevőket, hogy sporthasonlattal jellemezzék jelenlegi és jövőbeni pozícióikat, Schmidt annyit mondott: a versenyengedély kiállítására vár.

Ha a tulajdonosok valóban lemondtak a projektről, akkor könnyen lehet, hogy a negyedik szolgáltató akkor sem valósul meg, ha a Kúria megváltoztatja a Fővárosi Törvényszék végzését. Jogászok ugyanakkor úgy vélik: ez pusztán elméleti felvetés, kevés ugyanis az esély arra, hogy a Kúria visszaállítja a frekvenciaaukciót lezáró határozat hatályát. Távközlési jogászok szerint a döntés megváltoztatását maximum elméleti lehetőségnek kell tekinteni, mert a törvényszék csaknem tucatnyi ponton állapított meg jogszabálysértést az NMHH határozatában, miközben a közigazgatási eljárásokról szóló törvény szerint egyetlen jogszabálysértés esetén is érvénytelen a határozat.

Forrásaink arra hívják fel a figyelmet, hogy az állami tulajdonosi konzorciumban az MVM oldaláról folyamatosan kételyek merültek fel a projekt pénzügyi fenntarthatóságával kapcsolatban, s a tulajdonosok már nem szívesen finanszíroznák a több százmilliárd forintos beruházást. Úgy tudjuk, hogy az MVM már inkább a GSM-R, vagyis a vasúti kommunikációs hálózat megvalósítására figyel. Csak első hallásra érdekes tehát, hogy jelenleg egyedül a Vodafone terjesztett be felülvizsgálati kérelmet.

Bár a jelenlegi három szereplőnek a negyedik cég elmeszelése alapvetően kedvező fordulat, az aukció érvénytelenítése a Vodafone számára rendkívül hátrányos: a cég lényegesen többet áldozott a frekvenciákra, ezért nyerhetett egy akkora csomagot, amellyel lefedettségben jelentős versenyelőnyre tett szert, ha viszont vissza kell adnia a sávokat, azzal nemcsak elveszti ezt az előnyt (hiszen az elnyert sávokon már szolgáltat), de az ezt lehetővé tévő fejlesztéseinek költségei is lassabban térülnek majd meg. A Vodafone már a bírósági tárgyaláson is annak a véleményének adott hangot, az aukció végeredményét egyes csomagonként is lehet érvényteleníteni, azon csomagoknál, ahol nem merült fel jogszabálysértés, nem szükséges felbontani az állam és a cégek között létrejött üzletet. Alighanem ezt az álláspontjukat erősítik a felülvizsgálati kérelemben is.

Arról egyelőre nincsenek információk, hogy az aukciót kiíró NMHH mit lép. Szalai Annamária, az NMHH elnöke a Kreatívnak az ügyben azt nyilatkozta, továbbra is biztos abban, hogy jogszerűen jártak el. – Tiszteletben tartva az ítéletet sem rejthetem véka alá, hogy vannak olyan tények, amelyeket a bíróság figyelmen kívül hagyott – mondta, majd arra kérdésre, hogy a továbbiakban mik a szándékaik, azt válaszolta, hogy a bíróság jogerős döntését a spektrumstratégiánknak megfelelően végrehajtjuk. E válaszban is van újdonság, hogy a hatóságnak van spektrumstratégiája (a frekvenciák hasznosításának stratégiája).

Azonban ezt hiába kerestük – pedig, ha van, nyilvánosnak kellene lenni – s a hatóságot is hiába kérdeztük erről, választ eddig nem kaptunk. Mivel a Kúria felfüggesztette a törvényszék jogerős ítéletének végrehajtását, az elnök szavai úgy értelmezhetők: a kúria döntéséig az ügyben a hatóság nem kíván lépéseket tenni, vagyis marad egy meglehetősen kusza exlex állapot, amelyben egyik piaci szereplő sem tehet komoly lépéseket. Pedig az eredeti pályázat szerint az állami mobilszolgáltatónak az idén meg kellene kezdenie a szolgáltatást.

Az, hogy az NMHH spektrumstratégiáról beszélt, arra enged következtetni, hogy a szabályozó immár a jövőbe tekint ezen a területen: szakértők szerint jelenleg a kihasználatlan, vagy a közeljövőben felszabaduló frekvenciák értéke reálisan 200-300 milliárd forint között van, az állam érdeke tehát, hogy ezeket a piac és a gazdaság számára hosszú távon is előnyt biztosító módon úgy értékesítse, hogy ezt az összeget néhány év alatt be is tudja szedni. Elképzelhető, hogy ennek keretében ismét megpróbálják egy negyedik szolgáltatóval színesíteni a kínálatot, ám aligha valószínű, hogy ez egy állami cég lenne.

Maradnak hárman?