Kicsit nő a teher a cafeterián

Módosítócunamival árasztotta el a kormány tegnap a parlamentet, a javaslatok az őszi Matolcsy-csomagokat bontják ki. Az intézkedésekre azért van szükség, mert a nyár elején „kőbe vésett” 2013-as költségvetési számok tarthatatlannak bizonyultak, pótlólagos intézkedésekkel kellett megteremteni a három százalék alatti hiány fedezetét.

A két csomag költségvetési korrekciós hatását az Európai Bizottság is akceptálta, amikor most szerdán közölte, hogy tarthatónak látja idén és jövőre a deficitcélt. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az intézkedések nem feltétlenül felelnek meg a fenntarthatóság követelményének, ebből következően pedig 2014-ben újra a deficitcél fölé, 3,5 százalékra emelkedhet a hiány.

A visszafogottabb emeléssel nem lehetetlenül el a rendszer
A visszafogottabb emeléssel nem lehetetlenül el a rendszer

A költségvetési bizottság jegyezte – valójában a kormány által összeállított – módosító javaslatok néhány ponton kevésbé szigorúak, mint a bejelentésük idején feltételezni lehetett. Így a cafeteria, vagyis a béren kívüli juttatások után fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértéke az eddigi tíz százalékról nem 27, hanem 14 százalékra emelkedik.

Változott az iparűzési adóval kapcsolatos koncepció is: korábban arról volt szó, hogy az eladott áruk beszerzési értékének (elábénak) és a közvetített szolgáltatásoknak egységesen, minden vállalkozásra érvényesen csak a 80 százalékával lehetne csökkenteni az iparűzési adó alapját, szemben a hatályos jogszabály szerinti száz százalékkal. Ehelyett a kormány azt a megoldást választotta, hogy sávosan, az árbevétel nagyságától függően engedi a csökkentést, száz százalékról indulva, 70 százalékig eljutva. Mégpedig nem könyvelőbarát módon: évi 500 millió forint nettó árbevételig az ebbe beleférő elábé száz százalékát, 500 millió és 20 milliárd forint között a kettő különbözete 85 százalékának, 20 és 80 milliárd között a kettő különbözete 75 százalékának, majd 80 milliárd fölött az e sávba jutó nettó árbevétel hetven százalékának megfelelő elábét engedi figyelembe venni adóalapcsökkentő tételként. Ebben az esetben első ránézésre nehéz megítélni, hogy lazábbak vagy keményebbek lettek-e a feltételek, de tekintettel arra, hogy a Magyarországon működő társaságok többségének csak álom a 20, pláne a 80 milliárdos nettó árbevétel, számukra ez a koncepcióváltás bizonyára kedvező hír. De a legnagyobb cégek is elmondhatják, hogy árbevételük egy tetemes része után jobb kondíciókkal adózhatnak, mintha maradt volna Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter eredeti terve.

Az engedékenység oka egyelőre nem ismert. Tény, hogy a kormány a módosítókkal megvárta, mit mond Brüsszel a magyar költségvetési tervekről. A bizottság azt jelentette be, hogy az általa megismert intézkedésekkel elérhetőnek tartja a három százalék alatti hiánycélt, csakhogy – mint brüsszeli tudósítónk jelezte – az unióban azt tudták figyelembe venni, amiről október 19. előtt született kormányzati döntés. Márpedig a cafeteria és az iparűzési adó ügyében utóbb állt be változás. Ezek után tehát kérdéses, mit szól majd az így is alig kevesebb, mint háromszázalékos (2,9 százalékos) deficitre számító Brüsszel ahhoz, hogy a kormány enyhít a programján. Nem lenne meglepő, ha belpolitikai okai lennének a döntésnek: a kormány nem akart a szükségesnél jobban tengelyt akasztani fontos társadalmi csoportokkal.

Az sincs kizárva, hogy az új csomagok a kabinet számításai szerint ezzel együtt is hozzák a bevételi terveket. Új adókkal bővül a kormány fegyvertára, bevezetik például a közműadót, amelynek alanya a tulajdonos, vagyis a közszolgáltató lesz. Nem lesz adóköteles a települések közt, külterületen futó vezeték, így az országos magasfeszültségű villamostávvezeték-hálózat, de nem lesz adóköteles a magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek telkein keresztül futó vezeték sem, ha azok csak a saját fogyasztói igények kielégítését szolgálják.

A hiánycél tartásához nagyban hozzájárul a januárban belépő tranzakciós illeték, melynél az ígéreteknek megfelelően a készpénzes műveletek esetében a kulcsot a még júniusban elfogadott egy ezrelékről háromra, míg az elektronikus számlamozgásoknál két ezrelékre emelné a kormány. A brüsszeli elvárásnak megfelelően a jegybank kikerül a jogszabály hatálya alól, az így kieső bevételeket pedig azzal pótolná a kabinet, hogy az illetéket kivetné a pénzváltásra, a hitelekre fizetett törlesztőrészletekre, és a pénzforgalmi szolgáltatások után felszámított díjakra és jutalékokra is. A beterjesztett javaslatból kiderül, hogy a kormány 2014-ben bevezetné az uniós tranzakciós adót – de nem a mi jövő januártól élő illetékünk helyett, hanem a mellett. Ez azt jelenti, hogy a tőzsdei ügyletek, melyek után most még nem kell illetéket fizetni, egy év múlva megkapják a maguk terhét: az értékpapírügyletek után egy ezreléket, míg a derivatív műveleteknél az adó ennek a tizede lesz.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.