Tényleg mindenről tudni akarnak: a Kehit küldik az MNB-re

Nemcsak a részben magántulajdonban lévő vállalatok üzleti titkaiba, minősített adataiba nyerhet betekintést a kormány egy nemrég benyújtott törvénymódosító javaslat szerint, hanem a Magyar Nemzeti Bank legféltettebb titkai között is kurkászhat a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi).

A közigazgatási miniszter, Navracsics Tibor szerint ideje bővíteni az állam által totális ellenőrzés alá vont vállalatok körét. Ezért azt javasolja az államháztartási törvény módosításában (amellyel a Népszabadság az elmúlt napokban többször is foglalkozott), hogy a jövőben ne csak a stratégiailag kiemelt jelentőségű, állami tulajdonban álló cégeknél tarthasson ellenőrzést a Kehi, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyekben az államnak többségi tulajdonrésze van, hanem minden olyan vállalatnál, vállalkozásnál, amelyben közvetve vagy közvetlenül tulajdonos az állam, függetlenül a tulajdon mértékétől.

Amikor a változás indokai felől érdeklődtünk, azt a választ kaptuk a tárcától, hogy a Kehi elmúlt két és fél éves ellenőrzési tapasztalatai rávilágítottak: az állami gazdasági társaságokra – a kevésbé szigorú jogszabályi környezet és a költségvetési szektorhoz képest korlátozottabb állami kontroll miatt – a rendelkezésre álló források pazarló felhasználása, illetve a felelőtlen, kárt okozó vezetői döntések inkább jellemzők, mint a költségvetési szervekre. Még inkább igaz ez azon gazdasági társaságok esetében, amelyekben az állam csak közvetetten tulajdonos. (Ez egyben beismerése annak, hogy a Fidesz-kormánynak nem sikerült felszámolnia a korrupciót az állami szférában, holott az egyik legerősebb kampányígéretük volt ez 2010-ben.)

A KIM – folytatva a korrupciós mechanizmus bemutatását – leírta: ez a tény a hazai szabályozást jól ismerők körében hosszú idő óta közismert. Ebből fakadóan az elmúlt időszakban gyakran alkalmazott korrupciós technika volt, hogy a „kétes” ügyleteket a közvetett, illetve kisebbségi állami tulajdonban álló cégek hajtották végre, hiszen ezeknél az állami ellenőrzés kevésbé érvényesülhet. Azért van szükség a tárca szerint a módosításra, mert ezáltal kontrollálható lesz az adófizetők pénzének felhasználása, és egyébként is mindenki érdeke, hogy az állami társaságok átláthatóan, gazdaságosan működjenek, mert ezzel a társadalmi befektetői bizalom is növelhető. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a társaságok részvényeseinek eddig is megvolt a jogban biztosított lehetőségük a betekintésre a cég üzleti irataiba, könyveibe. A törvényjavaslat célja – írják –, hogy a jogalkotó a közérdek alapján fokozottan védendő állami vagyon, részesedés tekintetében (ideértve a tőzsdei társaságokban lévő tulajdonrészt is) a társasági törvényben rögzített iratbetekintési joghoz képest fokozottabb ellenőrzési jogosultsággal ruházza fel az állam e célra létrehozott ellenőrzési szervét.

Ám nem csak a piacon működő társaságok életében hozna változást a törvényjavaslat, ha ebben a formában fogadná el a parlament. A módosítással megszűnne az áht-törvény hatályos kitétele, amely a Magyar Nemzeti Bankot mentesítette a Kehi ellenőrzései alól. Vagyis a hivatal munkatársai olyan információk birtokába is juthatnak, amelyek kiadása egyáltalán nem érdeke a jegybanknak. Ráadásul ezek az információk elhagyhatják az MNB Szabadság téri épületét, a törvénymódosítás egy másik pontja megteremti ugyanis a feltételeit annak, hogy az ellenőrző szerv fizikai tükörmásolatot készítsen az adathordozókról.

„A módosító indítvány az MNB álláspontja szerint nemcsak sérti az MNB függetlenségét, de felesleges is, hiszen a hatályos jegybanktörvény szerint az MNB gazdálkodását már eddig is két szerv, az Állami Számvevőszék és az MNB felügyelőbizottsága ellenőrizte és ellenőrzi” – közölte megkeresésünkre a jegybank sajtóosztálya. A központi bank véleményére – ahogy az őket érintő más jogszabályi változások előkészítése során előfordult – most sem volt kíváncsi a kormányzat, holott ez törvényi kötelezettség lenne. Az MNB ennek ellenére elküldte álláspontját Navracsics Tibornak – tudtuk meg.

Megkérdeztük, hogy az MNB esetében milyen adatbázis minősül üzleti titoknak, amit a Kehi vizsgálhatna. A sajtóosztály szerint minden, az MNB tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amely nem esik más törvény által védett adat körébe (minősített adat, banktitok) üzleti titoknak minősül, ha tartalmánál fogva szükséges a nyilvánosság korlátozása, és az üzleti titokká minősítés jogszabályi feltételei fennállnak. Ilyennek számítanak egyebek mellett az előzetes havi, éves eredményadatok a központi költségvetéssel történő elszámolásig, illetve a közzétételig, a céltartalékra vonatkozó adatok, egyes, az MNB alapvető feladatainak ellátásának keretében megkötött szerződések adatai. S ezzel még nincs vége: a minősített adatok, üzleti titkokhoz sorolhatóak a nyíltpiaci műveletek, a devizatartalék is, amelyek igazán kényes információknak számítanak.

A jegybank feletti totális ellenőrzés szándéka rajzolódik ki tehát a javaslatból. Ez tekinthető újabb ütközetnek a jegybanki vezetés, illetve a kabinet között. Simor mandátumából ugyanakkor alig öt hónap van vissza, ezért látszólag nincs értelme ilyen mélységű kontrollt erőltetni az intézményre.

Ráadásul a kormánynak szembesülnie kell majd azzal a váddal, hogy az intézkedéssel nincs más célja, mint hogy olyan, üzleti titoknak számító információkhoz jusson, amelyeket akár hasznukra is tudnak fordítani az adatokhoz hozzáférő személyek. Ez ismerős lehet az elmúlt hetekből: a Fidesz azzal támadta Simort, hogy Braun Róbert úgy állt tanácsadóként az MNB alkalmazásában, hogy közben a szocialista párt tagja volt. A politikai vád szerint „nyilvánvalóan” hozzáférhetett az üzleti titoknak számító iratokhoz, könyvekhez, vagyis rajta keresztül az MSZP-nek szabad rálátása volt a jegybank titkaira.

Ez a vita nem maradna meg belföldön. Szakértők szerint a Kehi megjelenése az MNB-ben intézményi és pénzügyi függetlenséget sértő lépés lenne a kormánytól, amit Frankfurt (az Európai Központi Bank székhelye) biztosan nem nézne jó szemmel. Márpedig ami nem tetszik Frankfurtnak, az Brüsszelben is kiveri a biztosítékot, ami a meginduló-elakadó hiteltárgyalások alatt nem erősíti a magyar kormány pozícióját.

A KIM módosítja a javaslatát

Cikkünkre reagálva a KIM közleményt adott ki, amelyben azt írta: a Kehi hatáskörét érintő törvényjavaslatnak nem célja, hogy a hivatal ellenőrzési hatásköre alá vonja a nemzeti bankot. A tárca felhívta a figyelmet arra, hogy az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló törvény egyértelműen előírja: a jegybank gazdálkodását az ÁSZ ellenőrzi. Emellett a Kehiről szóló kormányrendelet is rögzíti, hogy a Kehi kormányzati ellenőrzési hatásköre nem terjed ki az MNB ellenőrzésére.

"A kormány szándéka tehát eddig sem irányult és most sem irányul arra, hogy ezen változtasson. Az ezzel ellentétes sajtóhírek minden alapot nélkülöznek" - írta a KIM, jelezve ugyanakkor: annak érdekében, hogy a kormányzati szándék a törvényjavaslatban is kifejeződjön, a kabinet pontosítja a benyújtott indítvány szövegét, egyértelművé téve, hogy a Magyar Nemzeti Bankot a Kehi továbbra sem jogosult vizsgálni. 

A hivatal bejárata. Előttük minden kapu kinyílik
A hivatal bejárata. Előttük minden kapu kinyílik FOTÓ: MÓRICZ SIMON
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.