Európai viharok kavarják a Déli áramlatot

Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár tegnap a parlamentben fogadta Alekszej Millert, a Gazprom vezérigazgatóját és helyettesét, Alekszander Medvegyevet. A Miniszterelnökség szűkszavú tájékoztatása szerint áttekintették Európa energiaellátásának helyzetét, a folyamatban lévő energiaipari projekteket, különös tekintettel a közös megvalósítás alatt álló Déli áramlat gázvezetékre.

Bőven lehetett megbeszélnivalójuk, mert bár az orosz állami Gazprom nyilván Ukrajna kiszámíthatatlan belviszonyai miatt döntött az azt elkerülő Déli áramlat gázvezetékrendszer megépítéséről, most az Európai Unió (EU) belviszonyaival szembesült, ami legalább ugyanennyi bizonytalanságot rejthet a számára. Szakértők lapunknak felvetették: a Gazprom jelenleg nem is építhetné ki az EU területén a Déli áramlat gázvezetéket, de legalábbis nem kaphat rá használatbavételi engedélyt, mert annak státusa uniós jogot sérthet. Ez a kérdés alapvetően nyilván Bulgáriában merülne fel, ahol először lépne uniós földre a vezeték a Fekete-tenger alatt tervezett szakasz után.

A vita azon alapul, hogy a Gazprom szeretne a csőről és a bele való gázról is dönteni. Ám az EU-ban évtizedes viták után a túlzott piaci erőfölények ellen olyan szabályokat hoztak, mely szerint egy energiacég nem lehet a termék és az azt szállító vezeték egyidejű tulajdonosa. A Déli áramlat azonban sehogy sem passzol eme, nyilvánvalóan csekély orosz lobbit tükröző uniós keretbe. A Gazpromnak a jelek szerint esze ágában sincs eladni sem a Déli áramlatot, sem a kereskedővállalatát az unió óhajára, hisz mégiscsak a saját gázukat szállítják a saját csövön. Arra sem kíván kötelezettséget vállalni, hogy mások is ugyanolyan feltétellel vehetik igénybe a Déli áramlatot, mint a Gazprom.

Ez az ellentét idén komoly konfliktushoz vezetett Brüsszel és Moszkva között. Mivel a színfalak mögött láthatólag nem tudtak megegyezni, a Gazprom kijelentette, hogy nem húzza el a Déli áramlatot az osztrák Baumgartennél lévő régiós gáztőzsdéig, amivel szerinte kiéhezteti azt. Ellenben az eredeti terveknek megfelelően Olaszországig igenis lesz Déli áramlat. Ezután jelentette be Brüsszel, hogy versenyvizsgálatot indít a Gazprom ellen. Az Európai Bizottság azzal vádolja az orosz multit, hogy azon keleti tagállamokban – például Magyarországon –, amelyek gázellátása javarészt tőle függ, magasabb tarifákat szab, mint nyugatabbra, ahol máshonnan is vételezhetnek. Ezt az EU versenyszabályai tiltják. Márpedig a brüsszeli verdikt szerint az unió területén annak a cégnek is be kell tartania az itteni szabályokat, amelyet kívülről irányítanak.

Lapunknak a Gazprom inkorrektnek minősítette azt a beállítást, miszerint a Déli áramlat megépítéséhez uniós engedély kellene. Leszögezték: a vezeték kapcsán Oroszország Bulgáriával, Szerbiával, Magyarországgal, Szlovéniával és Horvátországgal kormányközi megállapodást kötött a megvalósíthatósági tanulmányok készítésére és vegyes vállalatok alapítására. Ennek nyomán megerősítették, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök gyorsítási felhívásának megfelelően a Déli áramlat kiépítése ez év decemberében megkezdődik.

Korábban komoly aggályok merültek fel a tekintetben, hogy az olasz végpontú vezeték a hivatalos álláspontok ellenére Szerbiából érkezve áthalad-e egyáltalán Magyarországon. Pláne miután ejtették az osztrák leágazást. Eszerint inkább Horvátország kerül előtérbe. Sokan úgy vélik, nem is elsősorban azért, mert arra Szerbiából kétségtelenül rövidebb út vezet a szlovén csatlakozásig. Hanem mert Horvátország még nem uniós tagállam. Így jelenleg tisztázatlan, egy esetleges építkezést Brüsszel most mennyire lenne képes ott blokkolni. Ráadásul sokan úgy vélik, hogy a Déli áramlat lehetséges nyomvonalával kapcsolatos puszta kijelentések napi orosz geopolitikai célokat szolgálnak.

Horvátország kapcsán lapunknak a Gazpromnál leszögezték: ott is megszülettek a megvalósíthatósági tanulmányok, és jelenleg a vegyes vállalat alapítását készítik elő. A végső döntés előtt nincs pontos számítás arról, hogy melyik vonalszakasz az olcsóbb – tették hozzá. Magyarország déli áramlatbeli esélyeiről a Gazpromnál annyit mondtak, hogy tavaly októberben a magyar kormány az állami MVM-et jelölte ki a projektben való részvételre, s bíznak az együttműködésben.

Mindazonáltal konkrét üzleti tervek vagy épp a tranzitdíjak ismerete nélkül furán hat a nyomvonalállamok feltétlen lelkesedése. Bulgáriában már most szembesültek azzal a kérdéssel, hogy miből finanszírozzák a beruházás rájuk eső részét. Pletykák szerint a Gazprom magára vállalná ezt a költséget, cserébe évtizedekig nem fizetnének tranzitdíjat. A bolgár kormány cáfolata szerint az összeget hitelből állnák, amit szintén a tranzitdíjból fedeznének. Bárhogy is, a beruházásból az állami költségvetés évtizedekig nem profitál. A Gazpromnál lapunknak leszögezték: az, hogy mekkora lesz a tranzitdíj, illetve az adott államoknak mekkora bevételük származhat a működtetésből, titok.

Elkötelezett Nabucco-bizottság

A Nabucco Politikai Bizottsága (PB) hétfői bécsi tanácskozásán ismételten megerősítette az európai gázvezeték melletti politikai, törvényi és szabályozói elkötelezettségét – közölte a terv mögött álló bécsi Nabucco Gas Pipeline GmbH ügyvezetője, Reinhard Mitschek. A PB ülésén részt vett többek között Günther Oettinger, az unió energiaügyi biztosa, Natig Alijev, a fő gázforrásként emlegetett Azerbajdzsán energiaügyi minisztere, a nyomvonalállamok részéről energetikai minisztere oldalán Bojko Boriszov bolgár kormányfő, az osztrák és a román kabinet gazdasági tárcavezetője, Törökország részéről Sefa Sadik Aytekin helyettes államtitkár, Gerhard Roiss, az osztrák tagvállalat, az OMV vezérigazgatója, valamint Hans-Peter Floren, a Nabucco irányító testületének elnöke. Magyarországot Kovács Pál energiaügyi államtitkár képviselte. Az immár csak a török–bolgár határtól az osztrák Baumgartenig tervezett Nabocco részvényesei az osztrák OMV, a Mol tulajdonában lévő FGSZ, a román Transgaz, a bolgár Bulgargaz Holding, a török Botas és a német RWE. A Mol az utóbbi években bírálta a Nabucco vezetését, és idén már nem fizette be a működési költségek rá eső részét sem. Emiatt tulajdoni aránya a többi tagéhoz képest lecsökkent. Mitschek az esemény kapcsán abbéli reményének adott hangot, hogy a Mol-tulajdonrész visszaállhat, amint döntés születik arról, hogy az azeri gázkitermelők csatlakoznak-e a Nabucco-szövetséghez. A honi nyomvonal melletti állami elkötelezettséget ugyanakkor ez a vita nem érinti. (A szintén az azeri gázmezőtől tervezett TAP-vezetékhez már csatlakoztak a kitermelők, ami csökkentheti a Nabucco esélyeit.)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.