Havi nyolcszázezer forint a topnyugdíj Magyarországon
Ennél is durvább az eltérés, ha a nemzetgazdasági átlaghoz, vagyis a 145 187 forinthoz mérjük: a különbség öt és félszeres. Hogyan lehet ekkora nyugdíjra szert tenni, miközben a havi átlagnyugdíj 99 ezer forint? Az ONYF szerint a hosszú szolgálati időben rejlik a titok nyitja. A magas nyugdíjban részesülők a legtöbb esetben jóval a korhatár fölött mennek nyugdíjba, 75-80 évesen vagy még idősebb korban. A nyugdíjszámítási szabályok miatt pedig a korhatár felett munkában töltött idő jókorát dob az ellátás összegén, ha a járulékfizetők eközben nem kérik a nyugdíjuk megállapítását.
A bónusz ebben az esetben évi hat százalék. A főigazgatóság szerint aki 16-17 évet dolgozik a korhatár felett, megkétszerezi az egyébként neki járó nyugdíjat. Nem sok emberről van szó, ezt onnan tudjuk, hogy az öregségi nyugdíjasok ellátási összeg szerinti felső tizedébe mintegy 196 ezren tartoznak, átlagos nyugdíjuk pedig mintegy 184 ezer forintra tehető az év eleji adatok szerint. Ez tehát jóval szerényebb összeg, mint amit a magyar nyugdíjrekorder a magáénak tudhat.
Eljöhet azonban az az idő, hamarabb is, mint gondolnánk, amikor ezzel a majd 800 ezer forinttal talán még dobogóra sem lehet jutni. A kormány legújabb tervei közt szerepel ugyanis a nyugdíjjárulék-fizetési plafon eltörlése, márpedig ez automatikusan a kifizetendő nyugdíj emelkedésével kell hogy járjon. Barát Gábor, az ONYF korábbi igazgatója szerint akár már két-három év múlva megjelenhet az ellátásokban a plafon eltörlésének hatása, vagyis most nyerhet ugyan ezzel a módosítással az államháztartás, de elég hamar a kiadási oldalon is jelentkezik a döntés következménye.
Barát Gábor arról sincs meggyőződve, hogy bejön-e a plafon eltörléséből a kormány által várt 51 milliárdos többlet. A nyugdíjbiztosításban korábban végeztek számításokat arra vonatkozóan, hogy mivel járna a munkáltatók által fizetett teljes tb-járulékra beállítani egy felső határt, s akkor azt kapták, hogy nagyjából 60-65 milliárd forint esne ki a társadalombiztosításból. Amiről most szó van, az csak a munkavállaló által fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék, tehát harmada annak, mint amennyit a munkaadók fizetnek, ezért „nem jön ki a matek”. Barát szerint talán a fele befolyhat a pénznek, többre nem számít.
A szakértő amiatt is szkeptikus, hogy ez az intézkedés nem javítaná, sőt inkább szétzilálná a nyugdíjbiztosítást, sérülne ezáltal a nyugdíjvédelem, mert a nyugdíjrendszer az átlagos kereseti struktúrákra van szabva. Szerinte valahol az átlagkereset két-háromszorosánál lenne érdemes meghúzni a plafont – tehát még lejjebb, mint ahol van –, vagy a jelenlegi, közel nyolcmilliós jövedelmi határt (ez most a járulékfizetési plafon) kellene befagyasztani egy időre.
Az ONYF volt főigazgatója a bejelentett intézkedés egyedüli céljának ezért a költségvetési lyuk befoltozását látja. Azt nem tartja kivitelezhetőnek, hogy miközben megszűnik a járulékfizetési plafon, a kormány arról is döntsön, hogy a kifizetett nyugdíjra viszont felső határt állapít meg, ez ugyanis sértené az ellátáshoz való jogot.
Felmondhatnak a nyugdíjasoknak
Érinti a nyugdíjakat a kormány egy másik terve is, mely szerint a közszférában nem lehetne párhuzamosan bért és nyugdíjat is kapni. Ennek kivitelezése még nem ismert, de a kormánynak körültekintően kell eljárnia, mert könnyen alkotmányossági akadályokba ütközhet szakértők szerint, nem lehet ugyanis különbséget tenni a nyugdíjasok között aszerint, hogy a közszférában, vagy a versenyszektorban dolgoznak. Arra számítok – mondta lapunknak egy szakember –, hogy a kabinet munkajogi, kinevezési oldalról rendezi az ügyet, vagyis az érintett munkakörökben felmondással teremt új helyzetet, s a kinevezéskor szempont lesz, hogy a jelentkező részesül-e nyugdíjban.
