Az időpont azért bizonytalan, mert a kormánynak számolnia kell az IMF október 13–14-i tokiói közgyűlésével. Varga ennek kapcsán utalt rá, hogy az IMF görög főtárgyalója, Thanosz Arvanitisz jelezte: a közgyűlés alatt is folyhatnak a konzultációk.

Egy másik, kormányközeli szereplő tudomása szerint viszont két héttel a Nemzetközi Valutaalap közgyűlése előtt és után „szinte kizárható”, hogy érdemi tárgyalások lennének Budapesten. Így azzal lehet reálisan számolni, hogy november elején érkezik vissza az IMF/EU-delegáció Budapestre. Orbán Viktor elmondása szerint olyan válaszlevelet küldtünk a valutaalapnak, amelynek alapján meg lehet állapodni.

„Olyan megállapodást akarunk kötni, amely segíti Magyarországot, hogy továbbhaladjon azon az úton, amelyen elindult” – hangoztatta a miniszterelnök. Ebből az következik, hogy a kormány nem szeretné kivezetni a válságadókat, a bankadót, holott az IMF ezt kérte.

Varga Mihály egy korábbi interjúban arra a kérdésre, hogy ha fel kell adnia a kormánynak az MNB-re kivetni tervezett tranzakciós adó tervét, honnan lesz pluszforrás a munkahelyvédelmi akcióterv finanszírozására, azt válaszolta: adott esetben „új szereplőt” keresnek a pótlásra.

Kormányzati szinten szóba került, hogy bővítsék ki a telekomadó által érintettek körét a műsorszolgáltatókra is, de ezt értesüléseink szerint elvetették. Azt viszont megerősítették munkatársunknak, hogy jövedékiadó-emeléssel szeretné biztosítani a 2013-as büdzsé egyensúlyát a kormány. A 2013-as költségvetési tervezet szerint jövőre emelkedhet a cigaretta és a dohánytermékek adója. S bár a büdzséjavaslat a jövedéki adóból 2013-ra 913,1 milliárdos bevétellel számol, ez még mindig 800 millióval kevesebb, mint az idei előirányzat – ezért is szerepel az indoklásban, hogy egyes termékek adóját emelni kell.

Kormányzati forrásaink kész tényként kezelik, hogy a jövő évi 2,2 százalék hiánycélt „elengedik”, és így teremtenek elő további pluszforrásokat. Erről Varga Mihály is csak annyit mondott korábban, hogy a kormány „mindenképpen tartani szeretné a 3 százalékot”.

Lapunk úgy értesült, hogy a hiánycél legfeljebb fél százalékkal, 2,7 százalékra módosulhat. A kormány korábban azt mondta, hogy a segélyplafon nem IMF-elvárás. Ugyanakkor Giró-Szász András kormányszóvivő a szociális rendszer átalakításáról mint lehetséges IMF-feltételről nyilatkozott a kormányközeli Hír TV-ben. Ez az állítása azonban nem felel meg a valóságnak.

Az IMF a készenléti hitellel kapcsolatos nyári megbeszélések során határozottan leszögezte: a kormánynak ügyelnie kell arra, hogy „megfelelő támogatást” biztosítson a „társadalom sebezhető csoportjai számára”.