Ahogyan a dokumentum indoklása tartalmazza: tekintettel arra, hogy az állami vagyonért az MNV felel, célszerű megteremteni a lehetőségét, hogy bizonyos eszközök egy kézben legyenek. A javaslat szerint a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap térítésmentesen átadhatja egyes eszközeit az MNV-nek, a vagyonkezelő pedig akár közvetlenül, akár közvetetten értékesíti azt. A befolyó pénzt államadósság-csökkentésre kell fordítania.

Megkerestük Lázár Jánost, hogy megkérdezzük tőle, miért épp most nyújtotta be a módosító indítványát, de az államtitkár csak jövő héten érne rá választ adni. A lapunk által megkérdezett elemzők többsége pedig azt mondta, tekintettel a téma érzékenységére, névvel egyáltalán nem nyilatkozik, máskülönben szerintük az ügylet mögött több is lehet, mint egy technikai művelet. – Mostanában ilyen lépések nem szoktak cél nélkül történni Magyarországon – mondják.

Voltak, akik egy komolyabb tőkepiaci lépésre számítanak, a Mollal kapcsolatos ügyletet rebesgetnek, de akadt olyan vélemény is, amely szerint arra az időszakra készül a kormány, amikor a meg nem született IMF-megállapodás hiányában gyorsan mozdítható pénzekre lesz szükség.

Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója egy olyan verziót vázolt fel, amely elvileg mentes a hátsó szándékoktól. Mint mondta, a közel 2950 milliárd forintos nyugdíjvagyon azon részét, amely az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) számára könnyen bevonható volt – mint például a magyar állampapírok, befektetési jegyek –, már adósságcsökkentésre fordították. A maradék vagyon jelentős része üzletrészekben, értékpapír-befektetésekben van, ami sokkal közelebb áll az MNV profiljához. A lépés tehát technikai jellegűnek és logikusnak is mondható, bár az nem világos, hogy miért most, és mondjuk nem rögtön a vagyonátvétel elején született egy ilyen döntés. Más szakértők is ezen értetlenkedtek: tudható volt, hogy az ÁKK számára idegen a vagyonkezelés, mégis hozzájuk telepítették a feladatot, majd most, hogy saját vagyonkezelési főosztályt hozott létre és működtet egy ideje az adósságkezelő, hirtelen felismerés született a kormányban, hogy ez így mégsem jó.

Egy valami azonban biztos. A magánnyugdíjpénztáraktól átvett vagyon 2011 májusában még 2945 milliárd forintnyi érték kezelését jelentette, amiből idén június végére mindösszesen 654,7 milliárd forint maradt. Az 1376 milliárd forintnyi magyar állampapírt szinte azonnal államadósság-csökkentésre fordították. Jelenleg 27,5 milliárd forint van ebben az eszközben, ám ennek egy része vélhetőleg az idei, május végi második visszalépési hullámmal jutott el az alaphoz.

Forintrészvényekben a kezdeti 198 milliárd forinttal szemben 143 milliárd forintnyi papír áll rendelkezésre, külföldi tőzsdéken pedig 98 milliárd helyett 108 milliárd forint pihen. A hazai papírok (ilyen a stratégiainak tekintett Rába vagy az Állami Nyomda) értékvesztése nem meglepő, a tőzsdén sokat lehetett bukni tavaly nyár eleje óta, a külföldi papírokon pedig a forintárfolyam gyengülésével érhetett el – virtuális – nyereséget az állam. Meghatározó még a befektetési jegyek és a számlapénz állománya a portfólióban.

Az ÁKK által nyilvántartott eszközérték szerint idén júniusban, tehát egy hónap leforgása alatt 63,8 milliárd forinttal gyarapodott a portfólió. Adja magát, hogy az idén visszalépett pénztártagok vagyona áll emögött, de az adósságkezelő tájékoztatása szerint árfolyamváltozás is magyarázza a növekedést. Arra, hogy miért csak a június végi állapot ismerhető meg a honlapjukon, az ezt követő hónapok miért nem, azt mondták, hogy piacvédelmi okokból két hónapos csúszással teszik közzé ezeket az adatokat. Az bizonyosnak tűnik, hogy nem kizárólag a visszakerült pénztári vagyon miatt nőtt az eszközök értéke, az ÁKK szerint ugyanis a pénztáraknak még augusztusban is volt rendezetlen átutalásuk. A törvényi határidő a vagyonátadásra egyébként október 12.

Veszteség, hozam

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap tavaly május és december közötti tevékenységéről szóló üzleti beszámoló szerint a mintegy háromezermilliárdos portfólióból 607,6 milliárd forint átvételi értékű értékpapírt értékesítettek, viszont ezekből csak 589,2 milliárd forint folyt be az árfolyamcsökkenés miatt, vagyis az ügyleteken tavaly több mint 18 milliárd forintot buktak. Az alap tagi reálhozam-kifizetésekre, valamint függő és egyéb tételek miatti visszafizetésekre 233,2 milliárd forintot fordított. Ha a mintegy háromezermilliárdos eredeti vagyonból indulunk ki, akkor ez működési időre vetítve 7,7 százalékos reálhozamot jelent.

Lázár János, az indítványozó