Az utolsó fillérig költekeznének
A július eleji megalakulása óta eddig kilenc alkalommal ülésezett a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (NFK), s összesen 78 előterjesztésről tárgyaltak a tagok – tudtuk meg a Kormányszóvivői Irodától. Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkár 38 kormányhatározatról, több jegyzőkönyvi határozatról döntött, köztük milliárdos turisztikai fejlesztések akciótervi nevesítéséről, a szegedi lézerprojekt felülvizsgálatáról vagy éppen a kettes metró szerelvényeinek cseréjéről uniós forrásból.
Habár az NFK gőzerővel dolgozik, az uniós pénzek felhasználásának gyorsulását továbbra sem érzi a piac. Arra a kérdésünkre, hogy a kormánybizottság felmérte-e, vagy készítettek-e a számára elemzést arról, hogy hol vannak a legsürgetőbb beavatkozási pontok az uniós források felhasználásának területén, rövid választ kaptunk. E szerint az NFK működésének legfontosabb célja, hogy teljesüljön az a miniszterelnöki elvárás, hogy Magyarország a jelenlegi európai uniós programozási ciklusban a számára jutó forrásokat maximális mértékben fel tudja használni. Ennek az NFK tagjai szerint megvan a reális esélye.
Ehhez képest piaci szereplők arról panaszkodnak, hogy több hónapos csúszásokat tapasztalnak a döntésekben az NFÜ részéről, hogy pályázati felhívások a megfelelő kitöltő programok és mellékletek nélkül jelennek meg, hogy úgy módosít az NFÜ pályázati felhíváson, hogy sokan már beadták a dokumentációt, tekintettel a beadási határidőre. A napokban az Index Szebeni Dávid, a Corvinus egyetem tanárának tanulmányát idézte, amely végigmegy az egyes operatív programokon, és megállapítja, hogy szinte mindenütt gondok vannak a kifizetésekkel és a források felhasználásával, beleértve a legtöbb pénzt tartalmazó közlekedésfejlesztési vagy éppen a legfontosabb, a vállalkozásoknak szóló gazdaságfejlesztési programot.
Arra a kérdésünkre, hogy érkezett-e az NFK-hoz visszajelzés arról, hogy még mindig nem eléggé gördülékeny a rendszer, azt válaszolták, hogy az NFK a működése során csak azáltal, hogy kiiktatta a maga döntései elől a bürokratikus akadályokat, több határozatot tudott hozni, mint azt előzően a kormány. Különben is az NFÜ az uniós projektek végrehajtásáért felel, az NFK pedig azokban a kérdésekben hoz gyors döntést, ami amúgy nem tartozik az NFÜ hatáskörébe, azaz egymást kiegészítve működnek. Így az NFK a kormány helyett dönt minden, az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos fontos kérdésben.
A fejlesztési miniszter helyett az NKF dönt az egyes operatív programokon belüli költségvetési átcsoportosításról. A kormánydöntést igénylő fejlesztéspolitikai dokumentumok kizárólag az NFK jóváhagyását követően terjeszthetők a kormány elé. Az NFK hatásköre dönteni azokról a nagyprojektekről, amelyeket jóváhagyásra be kell nyújtani az Európai Bizottságnak. Ugyancsak a grémium nevezi meg a kiemelt projekteket, valamint a jóváhagyása szükséges az egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű fejlesztési javaslatokhoz. Ráadásul az NFK felelős a 2014–2020 időszakra vonatkozó uniós tervezési ciklus során alkalmazandó eljárásrend és szervezeti környezet kialakításáért.
Mint megtudtuk, az NFK az elmúlt hetekben több alkalommal is tárgyalta a 2014–2020-as programozási időszakkal összefüggő kérdéseket. Még idén ősszel döntenek arról, hogy az érintett intézmények között milyen feladatmegosztás legyen, ki miért lesz felelős, milyen legyen az operatív programok struktúrája, s kijelölik a főtárgyalót is, aki az EU-val folytatott megbeszéléseket vezeti. A hivatalos tárgyalások az utolsó negyedévben folytatódnak majd a következő programozási időszakról.
Sokan várakozással tekintenek a tárgyalások elé, hiszen ahogyan Heil Péter fejlesztéspolitikai szakértő korábban megfogalmazta a Haza és Haladás Alapítvány blogoldalán megjelent elemzésében, 2014-től akár 25-30 százalékkal is csökkenhet a Magyarországnak jutó támogatás. Ennek egyik fő oka az – amellett, hogy az EU spórolni akar –, hogy Magyarország növekedési kilátásai sokkal rosszabbak, mint a hozzánk hasonló országoké. A támogatás elméleti plafonját pedig a GDP/GNI függvényében határozzák meg.
A miniszterelnök bizonyos mértékig számíthat a visegrádi partnerekre, hiszen a lengyelek, csehek, szlovákok és a többi kelet-európaiak érdeke a mienkhez hasonló. Ugyanakkor versenytársaink is, ezért Orbán Viktornak szüksége lenne olyan érvekre is, amelyek kifejezetten Magyarország igényeit támasztják alá. Ami segíthetne, az egy jól megírt 2014–2020-as fejlesztési terv, amit időben megismertetve az EU-val és a tagállamokkal, fel lehetne használni arra, hogy bizonyítsuk: Magyarországnak határozott és kivitelezhető elképzelései vannak arról, miként kell az EU támogatásait hatékonyan felhasználni.
