Az azeri baltás gyilkos, Ramil Safarov átadása ügyében ön szólalt meg először, ráadásul a Külügyminisztérium nevében. Szándékos volt ez a munkamegosztás, netán több köze volt a döntéshez, mint a külügyminiszternek?

Ez egy összkormányzati koordináció után megszületett döntés volt. Azért én szólaltam meg, mert én vagyok a Miniszterelnökség államtitkára.

A miniszterelnök hozta a döntést?

Minden tárca elmondta a véleményét: a külügy felhívta a figyelmet a lehetséges diplomáciai következményekre, a közigazgatási és igazságügyi minisztérium pedig a jogi helyzetet mutatta be. Ezután született a kormány döntése, amelyet természetesen, mint mindig, a miniszterelnök mond ki.

Érez valamilyen felelősséget, hogy így alakultak a dolgok? Ön tárgyalt kormányzati szinten utoljára Bakuban.

Kétszer jártam nyáron Azerbajdzsánban, egyszer a miniszterelnökkel, egyszer pedig egyedül. A miniszterelnök és Aliyev elnök tárgyalásán szóba került Safarov ügye. Jelezték, hogy szívesen vennék, ha hazatérhetne. A miniszterelnök közölte, tudunk róla, de ezekben az ügyekben nem a szimpátia, hanem a nemzetközi jog előírásai alapján járunk el.

Ki a felelős a nemzetközi botrányért?

Túlzásnak gondolom botrányról beszélni Magyarország szempontjából. Mindenki elismeri, hogy mi a nemzetközi jognak megfelelően jártunk el.

Meglehetősen ritka, hogy az európai uniós tagállammal egy ország megszakítja a diplomáciai kapcsolatait...

Csak felfüggesztette. Ez szerintem heves és teljesen aránytalan reakció volt, ami akkor lenne jogos, ha Magyarország megsértett volna egy nemzetközi jogszabályt. 2010 óta egyébként 70 nálunk bebörtönzött külföldi állampolgárt adtunk át a hazájának. Ebből három gyilkos volt.

Németh Zsolt külügyi államtitkár a televízióban elismerte, hogy a kormány tudatában volt annak, hogy Safarov elnöki kegyelmet kaphat...

A magyar média úgy állította be ezt az ügyet, mintha ez egy egyedi eljárás lett volna. Pedig ez a bevett gyakorlat: ez volt a hetvenedik eset 2010 óta, és eddig egy sem vetett fel kérdéseket. Az átadásokat szabályozó nemzetközi jogszabály valóban nem zárja ki az elnöki kegyelmet.

Safarovból pedig rögtön nemzeti hős lett, amire számítani lehetett. A magyar kormány egyszerűen balek volt, vagy szándékosan buta?

Mindkettőt határozottan visszautasítom. Amióta kormányon vagyunk, önök és mások is számtalanszor kérték számon rajtunk a nemzetközi jogszabályok betartását. Most pedig azt akarják felróni nekünk, hogy betartottunk egy nemzetközi jogszabályt. Ez kettős mérce. Azt pedig elmondtuk, hogy az azeri fél lépéséről mit gondolunk. A diplomáciai lépéseket a Külügyminisztérium meg is tette.

A morális felelősség kérdése azért is felvetődött, mert mindenki háttéralkut sejtett, hogy egy-kétmilliárd euróért kiadtunk egy gyilkost.

Aki ezt felvetette, az nézzen magába, hogy ő kötött volna ilyen üzletet? Mi biztosan nem tennénk ilyet.

Amikor legutóbb Bakuban járt, az azeri értékpapír-felügyelet vezetőjével is tárgyalt. Itt sem került ez szóba?

Rövid, udvariassági látogatás volt. Az államkötvény-vásárlás nem került szóba.

Rutinos tárgyalónak tartja magát?

Abból a szempontból igen, hogy az elmúlt két évben az időm nagy részét azzal töltöttem, hogy ott ültem a miniszterelnök mellett, amikor Angela Merkellel, Vlagyimir Putyinnal, Nicolas Sarkozyvel vagy David Cameronnal, José Manuel Barrosóval, Herman Van Rompuyjal tárgyalt. Az elmúlt két évben a miniszterelnök összes nemzetközi tárgyalását, legyen az gazdasági vagy politikai, az általam vezetett stáb szervezte. Mi készítettük, készítjük elő a miniszterelnök gazdasági megbeszéléseit is, legyen szó az Audiról, a Daimlerről, a Siemensről vagy az Opelről. Ugyanakkor 34 évesen nyilván nem lehet annyi tapasztalatom, mint annak, aki mondjuk 65 éves.

Ez egy politikai bizalmi állás?

A Miniszterelnökségen ilyen fontos pozíciót betölteni, a legfontosabb miniszterelnöki tárgyalásokon – nemritkán egyedül – bent ülni, bizalom nélkül nyilván nem megy.

Melyik volt az első olyan útja, ahol már nem a miniszterelnök mellett ült, ahova egyedül utazott?

A washingtoni út. Talán ez volt a legnagyobb változás, hogy azt éreztem, hogy most rám kíváncsiak, én mondom el a kormány véleményét. Eddig én voltam az első számú előkészítő, de a felelősség nem rajtam volt. Most meg kell bíznom abban, aki elém teszi az iratokat, és nekem kell végrehajtanom a feladatokat.

Milyen a viszonya a külügyi és nemzetgazdasági tárcához? Úgy is emlegetik, mint árnyék-külügyminisztert.

Hívott már mindenhogy a sajtó: voltam a kormányfő embere, árnyéka, szócsöve. De akik azt hitték, hogy engem ezzel bántanak, azok tévednek: én erre büszke voltam. Az árnyék-külügyminiszter jóval finomabb minősítés annál, mint amiket eddig kaptam, és inkább csak derülök rajta. Van egy külügyminiszter, aki felelős a magyar külügyek irányításáért. Senki sem akar tőle elvenni egy négyzetcentiméternyi területet sem.

A miniszterelnök az ön kinevezésével nem épp Martonyi Jánost és stábját kerülte meg?

Az elmúlt három-négy, válság sújtotta évben megváltozott a külpolitika jellege, korábban főleg a külügyminiszterek folytatták a tárgyalásokat. Az utóbbi időben az első emberek is bevonódnak a nemzetközi ügyekbe, nemcsak a külpolitika alakításába, hanem a végrehajtásába is. Ezért szerintem jogos, ha a miniszterelnök úgy gondolja, hogy dolgozzon mellette is egy külügyi, külgazdasági államtitkár.

Van munkamegosztás?

Van, az én feladatom a keleti nyitás sikerének segítése. Ez a kínai straté giai kapcsolat felépítésében való közreműködés, az arab világ tőkeerős befektetőinek idevonzása, a kaukázusi régióval való (kazah, grúz, azeri) együttműködés, és a nyugat-balkáni régióban játszott stabilizáló, illetve befektetői szerep megerősítése.

A magyar kormány szemében mintha a keleti nyitás egy alternatíva lenne. Ez nem ugyanaz a keleti politika, ami a németeknél vagy az amerikaiaknál, ahol Kína egy kiegészítő szál..

Hát, a kínaiak elég jelentősen részt vesznek az amerikai adósság finanszírozásában. A szövetségkötések versenyébe mindenki benevezett. De tény, mi egy sikeres nyugati integráció része vagyunk, ott a helyünk.

A miniszterelnök szerint ez épp hanyatlóban van...

Mindenesetre egy sikeres katonai integráció, a legerősebb katonai szövetség része vagyunk. Az itt nyújtott teljesítményünket még az amerikai tárgyalópartnereim is elismerték, még ha más kérdésekben nem is mindig értettünk egyet. Az Európai Unió kétségkívül bajban van, komoly válsággal küszködik, de még mindig a világgazdaság egyik vezető szereplője. Kérdés, hogy mikor találja meg a válaszokat azokra a kihívásokra, amelyek biztosíthatják, hogy továbbra is vezető szereplők maradjunk. De nekünk itt a helyünk, ezt senki sem vitatja. Ám vannak vitáink, vannak gondolatok, melyekkel aktuálisan kisebbségben vagyunk, például a család, a nemzeti érzés vagy a hit fontossága. Attól azonban, hogy az aktuális politikai trend ezeket nem szereti, ezek európai gondolatok.

A keleti nyitás milyen eredményeket hozhat?

Az európai válság miatt több iparágban kapacitásfelesleg van, ennek lekötése nemzeti érdek, akár az építőipar, a vízgazdálkodás vagy a mezőgazdaság terén. A magyar termékek és szolgáltatások iránt van kereslet az arab világban és a kaukázusi régióban is.

Azerbajdzsánnal a gazdasági kapcsolatok úgy folytatódnak, mintha nem is lett volna Safarov-botrány?

A gazdasági területen semmi nem történt, ami miatt ne működhetnénk együtt. Október 8-án kerül sor például Budapesten a magyar–azeri gazdasági vegyes bizottság ülésére, ahogyan arról nyáron megállapodtunk.

Lesz önből külügyminiszter? Érez magában ambíciót, tehetséget? Még csak 34 éves, és Martonyi János már hetven körül van.

Jó pár évet letagadhatna a korából. Én 1998 óta vagyok a Fidesz tagja, azóta töltök be különböző választott funkciókat. Az én esetem azt mutatja – dacára a különböző mendemondáknak a Fideszről –, hogy itt a munkával lehet előbbre jutni: eddig, ha szorgalmasan elvégeztem egy munkát, mindig kaptam egy következő megbízatást. Napra pontosan húszévesen lettem Győrben önkormányzati képviselő. Később voltam Fidelitas-elnök, pártszóvivő, aztán a miniszterelnök stábjának vezetője. Hogy a következő megbízatásom mi lesz, azt az dönti el, akinek ez a hatásköre. Mindenesetre szerencsésnek mondhatom magam: a harmincas éveim első felében olyan funkciót tölthetek be, amelyért igazán meg kell becsülnöm magamat.

Van visszacsatolás ? A miniszterelnök döntéseit tudja befolyásolni?

Fontos külügyi ügyekben mindig megkérdez. A tárgyalásaimról beszámolok, a megbeszéléseit pedig előkészítem. De az rossz kifejezés, hogy „befolyásolni a miniszterelnököt”. Én csak elmondom a véleményemet és a tapasztalataimat, amiket ő mérlegelni tud. Ez az egész nem úgy zajlik, hogy „na, Péter ezt el kell dönteni, A vagy B verzió legyen”. Mivel napi kapcsolat van köztünk, rendszeresen beszélünk, amikor később megszületik egy döntés, akkor látom visszaköszönni az általam elmondottakat.

A miniszterelnök októberben Berlinbe utazik, a kancellárhoz. Mi várható az Orbán–Merkel-találkozón ?

Németország első számú gazdasági szövetségesünk, partnerünk, így nyilván szóba kerülnek gazdasági kérdések. A leghúzósabb téma az unió következő hétéves költségvetési kerete lesz. Magyarország számára nagyon fontosak a kohéziós források, ám a bizottsági javaslat ezek akár 27 százalékos csökkenését is eredményezheti. Ráadásul eddig egyedül a kohéziós politika bizonyította, hogy képes gazdasági növekedést generálni és új munkahelyeket teremteni, ezért innen nem szabad visszalépni.

Német oldalról társítanak politikai elvárásokat bizonyos gazdasági döntésekhez?

Ez furcsa volna. Ráadásul szövetségesekről beszélünk. A német sajtóban valóban megjelent mindenféle állítás rólunk, de amikor legutóbb Berlinben kilenc fontos tárgyalásom volt CDU-vezetőkkel, kabinetfőnökökkel, semmi ilyesmi nem merült fel. Végül megkérdeztem egy tárgyalópartneremtől, hogy mit tegyünk szerinte azért, hogy javítsuk az imázsunkat, ami szerintünk érdemtelenül negatív. Az volt a válasz: „teljesen jó eredményeitek vannak, miért nem ismertetitek ezeket jobban?”. Kérdeztem, mire gondol, mire azt mondta: „ti 2010-ben rosszabb helyzetben voltatok, mint Görögország, most pedig mérséklődik az államadósság, és 3 százalék alatt a büdzsé hiánya”. Ez jólesett.

Azért ott is vannak tájékozott újságírók, akik tudják, ennek a fele sem igaz. Nem volt az ország rosszabb helyzetben, mint Görögország, amikor hatalomra jutottak.

Olyan IMF-program részesei voltunk, amely szerint újabb és újabb megszorításokat kellett volna végrehajtani. A költségvetésben 3,8 százalékos hiány volt leírva, a valóságban azonban 7% felett lett volna, bankadóval és mindenféle válságadókkal tudtuk 4,2 százalékosra visszahozni a deficitet. Ha ezeket nem vezettük volna be, a hiány már hol lenne? Az egekben!

Ezt az IMF-megállapodást az önök kormánya kétszer meghosszabbította. Talán nem volt annyira rossz.

Az a pénz már itt volt. De azt a programot lezártuk, nem akartunk megszorítást.

Az ön pozíciója, szerepe leírható az unortodox jelzővel?

Ízlés kérdése. Ha leírják, nem fogok tiltakozni ellene.

Névjegy

SZIJJÁRTÓ PÉTER 1978-ban született Komáromban. A Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok és sportmenedzsment szakán 2002-ben diplomázott. Győrben kezdett politizálni, 2002-ben az Országgyűlés legfiatalabb képviselője volt, 2005-től a Fidelitás elnöke, 2006-tól a Fidesz-frakció helyettes vezetője, majd a párt szóvivője. 2010-től Orbán Viktor miniszterelnök személyes szóvivője, 2012-től pedig külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár.

„Washingtonban már rám voltak kíváncsiak” – mondja az államtitkár