Mivel a kiskereskedelem a GDP tíz százalékát adja, így a keddi gyenge féléves GDP-adatban vélhetőleg jókora szerepe lehetett annak, hogy a hazai kiskereskedelmi forgalom az utóbbi hónapokban ismét a mélypontra került. Bár a kiskereskedelmi forgalmi adatokból májusi a legfrissebb a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) rendszerében, ám Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára elmondta, hogy a tagjaik visszajelzése alapján júniusra is 1,5 százalék körüli visszaesésre számítanak, összességében pedig az év első felére 1,2 százalékos csökkenésre.

Ami igazán zavaró a kiskereskedők számára az a kialakult trend. Az év eleji stagnálás után áprilisban 2,7, májusban pedig már kerek három százalékkal esett össze a belső fogyasztás, és az egyelőre a kereskedők által érzékelt visszafogottabb 1,5 százalékos júniusi visszaesést is inkább azzal magyarázza a szakma, hogy júniusban a sporteseményekhez – futball-Eb – kötődő vásárlások kicsit szépítettek a forgalmi számokon, ám a csökkenő trendet nem törték meg.

Vámos György úgy véli: a nagy kérdés most az, hogy jövőre az idei folyamatos csökkenéssel, vagy hullámzó forgalommal kell-e a kereskedőknek szembenézniük. A kormány a 2013-as költségvetés tervezetében „stagnálás körüli dinamikával” számol. A kereskedelmi szakma szereplői még ennyire sem „derűlátóak”, 1 és 3 százalékos piaccsökkenéssel számolnak a következő évre. Vámos György ezzel kapcsolatban csak annyit mond: a belső fogyasztást jelenleg három fő tényező befolyásolja: a devizahiteles háztartások helyzete, a forintárfolyam és az, hogy lesz-e belátható időn belül IMF-megállapodás.

Míg a devizahiteleseknél egyelőre még nem látszik, hogy fogyasztást befolyásolni tudó mértékben megszabadultak volna a terheiktől, addig az IMF-tárgyalások befejezte, és ezzel szoros összefüggésben a forint árfolyama továbbra is bizonytalan. Ebben a helyzetben a kereskedők a napi beruházásaikat fogják vissza, így várhatóan a korábbiaknál is jóval élesebb ártárgyalásokat hozhat a jövő, mivel a vásárlók nem tudják követni a termelői árak növekedéséből fakadó beszállítói áremelési igényeket. Ugyanakkor arra Vámos is rámutat: figyelemre méltó, hogy a reálkeresetek csökkenéséhez képest csak kisebb mértékben esett vissza a kiskereskedelmi forgalom. Erről éppenséggel a szürkegazdaság megerősödésére is lehet következtetni, azaz a vásárlóknak a legális jövedelmeik mellett volt olyan, vélhetőleg zsebbe kapott pénze, amit a kiskereskedelemben el tudott költeni.