Csillagok a szabad ég alatt: a kempingeket is osztályozzák

Alapvetően kegyes volt az idei nyár a kempingek üzemeltetőihez, illetve azokhoz, akik sátorral vagy lakókocsival vágtak neki a vakációnak. A kempingezésben a főszezont amúgy is elsősorban az időjárás határozza meg, bár azért a táborhelyek többségében inkább május eleje és szeptember vége között várják a vendégeket.

Rájuk az utóbbi években nem lehet panasz: a válság hatására nőtt a kempingek népszerűsége, igaz, ugyanennél az oknál fogva kevesebb a külföldi vendég. Manapság főleg országjáró fiatalokat láthatunk sátorral a hátukon, ugyanakkor a kempingek vendégköre korántsem csak belőlük áll. Minden korosztályban megtalálható az a réteg, aki kedveli ezt a szállásformát, csupán a késő időskor szab egy természetes gátat. Az sem ritka, hogy kisbabával mennek sátrazni, lakókocsizni, de ez csak azokban a kempingekben kivitelezhető, melyek gondolnak a családok legkisebb tagjaira is, és etetőszékkel, fürdetőkáddal és hasonló eszközökkel várják a családokat – mondja Tóth Béla, a Magyar Kempingek Szakmai Szövetségének elnökségi tagja.

A kemping nem egyenlő egy darab földdel, ahol felverhetjük a sátrunkat, a hely felszereltségére és minőségére – mint a szállodák esetében is – a csillagok számából lehet következtetni. Pontosabban lehetne, ugyanis a „csillagoztatásra” 2011 nyara óta pályázhatnak az üzemeltetők, ám ez nem kötelező, így a 150-180 valóban aktív kemping közül eddig csupán két tucat minősíttette magát.

Biztató azonban, hogy tíz felett van a további jelentkezők száma. A kempingszövetség folyamatosan végzi: elsősorban olyan szempontokat vizsgálnak, mint az egy zuhanyozón osztozó vendégek száma, illetve a kialakítás minősége. – A függönnyel elválasztott zuhanyállásokat ma már nem szívesen használja a vendég – mondja Tóth Béla –, mindent figyelembe véve a három csillag a jellemző.

Magyarországon négyszáz bejegyzett kempingcím van, a valóban aktív táborhelyek száma azonban évről évre változik. Azt szokás mondani, hogy ahol víz van – legyen az hideg vagy meleg –, ott kemping is van. Ugyanakkor egy Tisza-tó vagy Balaton sem biztosíték a jó minőségű szálláshelyre, minden régióban vannak leharcolt és jól működő kempingek. Az európai színvonalat megütő kempingjeink száma 130 körül van. Ez talán soknak tűnhet, de Európa bajnokához, a kétezer kempinggel rendelkező Hollandiához képest azért elmondhatjuk, hogy a magyarok között nem annyira dívik a sátoros, lakókocsis megoldás. Pedig, mint Tóth Béla mondja, ma már egyáltalán nem szükségszerű a sátorral való órákon át tartó bíbelődés. Egyre több kemping rendelkezik előre felállított, villannyal, konyhaeszközökkel ellátott bérelhető családi sátrakkal.

A kempingben eltöltött napok száma jelentős szórást mutat: sok üzemeltető csak az átutazókból él, akik egy-egy éjszakát töltenek el egy adott helyen, de a termálkempingekben például – kúrától függően –akár négy-öt hétig is maradhatnak a vendégek, igaz, ez inkább a külföldi turistákra jellemző. Ha időtartamtól függetlenül fontos a minőség, akkor érdemes felvenni a kapcsolatot a hely üzemeltetőjével, mert ahogy Európa egyik legtekintélyesebb kempinges szakmai központjának, a német ADAC-nak az egyik vezető szakembere mondja: „a kemping olyan, mint a gazdája”.

Az elő- és utószezon amúgy lehetőséget ad arra, hogy éjszakánként és személyenként akár már ezer forintért felverhessük kétszemélyes sátrunkat, igaz, ezen felül akár négy-ötszáz forintot is kitehet az üdülőhelyi adó – így költségei miatt a szállásüzemeltető nemritkán jóval kisebb profitra tesz szert, mint az önkormányzat. Kempingek esetében jellemzően nagyobb az árszórás, mint a szállodáknál: a nyári főszezonban a jó vizesblokkal, sportpályával, főzési lehetőséggel, medencével ellátott, kiemelt minőségű őrzött kempingek háromezer forinttól indítanak egy fő esetében éjszakánként.

Több helyen is lehetőség van sátorbérlésre, van olyan táborhely, ahol az ilyen bérsátrakat egytől négy csillagig jelölik. Az egycsillagosok, melyek jellemzően átutazó biciklistáknak valók, és felszereltségük egy matracban és lámpában merül ki, éjszakánként 1800 forintba kerülnek, a négycsillagos viszont már négyezerbe, viszont ezekben a mikrosütő és a hűtőszekrény is alapfelszerelés. (A lakókocsival nyaralóknak nem árt tudniuk, hogy az esetükben alapszükségletnek számító áramcsatlakozásért helyenként pluszpénzt kell fizetni.) A kempingezés varázsa ma már nem feltétlenül olcsóságában rejlik, hiszen egy-egy „szupersátornak” megvan az ára, inkább a közvetlenség az, ami vonzza az embereket. Tehát ha sátorral vagy lakókocsival vágunk neki a vakációnak, nagyobb eséllyel teszünk szert új barátokra, mint egy szálloda négy fala között.

Túl a csúcson

Ugyan a válság miatt az utóbbi évek ismét nőtt a népszerűsége, Magyarországon a kempingezés a rendszerváltás előtti években élte fénykorát. Nemcsak azért, mert az átlagember is megengedhetett magának évi egy nyaralást, hanem mert nyugatról is szívesen jöttek a vasfüggöny mögé, hogy egy másfajta életérzésben tölthessenek néhány napot, hetet, ráadásul a kemény valuták miatt az átlagnál jobb bánásmódban részesülhettek – mondja Tóth Béla, a Magyar Kempingek Szakmai Szövetségének elnökségi tagja.

Egyre többen fedezik fel az országot sátorral vagy lakóautóval
Egyre többen fedezik fel az országot sátorral vagy lakóautóval
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.