Nem változik a nyugdíjrendszer, a nyugdíj-jogosultsági és -kiszámítási szabályok változatlanok maradnak – erősítette meg a már régóta sejtett tényt nemrég az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Hozzátették: tavaly a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt már kiegészítették azzal a paragrafussal, amely meghatározza a társadalombiztosítási egyéni számla adattartalmát, továbbá azt, hogy a számlát a kormány által kijelölt szerv vezeti. Hogy mikor lesznek hozzáférhetőek ezek az adatok, nem derült ki a közleményből, pedig éppen az egyéni számla bevezetése volt az egyik ígéret, amivel a kormány ösztönözni próbálta az átlépést az állami nyugdíjrendszerbe. A másik pedig az a kijelentés volt, miszerint nem kap állami nyugdíjat, aki magán-nyugdíjpénztári tag marad. Erről már kiderült, hogy mégsem így lesz, az egyéni számláról továbbra sem tudni semmi pontosabbat.

Egy biztos: az érintettek túlnyomó többsége, 2,8 millió pénztártag visszalépett az állami rendszerbe, amivel közel háromezermilliárd forint került vissza az államhoz. Csakhogy közülük nem mindenkit győztek meg a fenti ígéretek. 2011 elején ugyanis közel negyvenezer ember olyan jogfenntartó nyilatkozatot töltött ki és helyezett letétbe, amelyben kijelentették, hogy kényszer hatására léptek vissza az állami nyugdíjrendszerbe, és a körülmények kedvező változása esetére fenntartják magántagsági viszonyukat. Az akciót a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete kezdeményezte azzal a céllal, hogy ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a vonatkozó törvényt, a nyilatkozat lehetővé tegye a magán-nyugdíjpénztári tagság visszaállítását. A szakszervezet ingyen gyűjtötte össze és helyezte ügyvédi letétbe a jogfenntartó nyilatkozatokat.

Bár a szakszervezet szerint a magán-nyugdíjpénztári törvény megszüntetésének módja súlyosan sérti az emberi méltóságot és az önrendelkezési jogot, az Alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva május végén elutasította a beadványaikat, mondván, hogy olyanoktól származtak az indítványok, akik nem voltak jogosultak ezek benyújtására. A döntést Székely Tamás, a vegyipari szakszervezet elnöke lapunknak végtelenül cinikusnak nevezte. Az üggyel azonban továbbra is foglalkoznak, Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán keresnek jogorvoslatot. Előbb azonban megvárják Szabó Máté általános ombudsman állásfoglalását, akit szintén megkerestek a magán-nyugdíjpénztári törvénnyel. Ami a jogfenntartó nyilatkozatokat illeti, Székely Tamás elmondása szerint ha bárki úgy érzi, hogy kezdeni akar vele valamit, akkor azokhoz az ügyvédekhez fordulhat, akiknél a dokumentumok letétben vannak.

– Egy próbát tehetnek a nyilatkozattevők, de szinte kizárt, hogy sikerrel járnak – mondja Lövétei István alkotmányjogász arról, hogy a jogfenntartó nyilatkozatokkal kezdhetnek-e valamit tulajdonosaik most, amikor már látszik, hogy egyéni számlák a beígért módon még sokáig nem lesznek. – Ha úgy gondolják, bírósághoz fordulhatnak, de ebben az ügyben nagyon sok a bizonytalanság, nem is szólva arról, hogy miként kapnák vissza a pénzüket. Ezt a helyzetet szinte lehetetlen visszacsinálni – magyarázza. Ráadásul a jogfenntartó nyilatkozat szövege arról az esetről szól, ha az Alkotmánybíróság vagy bármely más szervezet az érintett rendelkezés hatályon kívül helyezéséről vagy megsemmisítéséről döntene. Erről az esetről jelentették ki a kitöltők, hogy magán-nyugdíjpénztári tagságukat a jövőre nézve fenn kívánják tartani.

Döntés leghamarabb ősszel

A vegyipariak alkotmánybírósági elutasításával még nem dőlt el a jogfenntartó nyilatkozatok sorsa, több tucat indítvány van a testület előtt, amelyekről – ha nincs formai kifogás – előbb-utóbb döntést kell hozni. Erre azonban leghamarabb ősszel kerülhet sor, az alkotmánybírák ezekben a hetekben szabadságon vannak.

A pénztártagságuk fenntartásáról nyilatkozók kígyózó sora a nyugdíjbiztosítónál. Megmaradt a pénzük, a jogosultságuk