Nem valósult meg azonban a legrosszabb forgatókönyv: a reptérről nem vonultak ki bérlők, és csődbe sem ment egy üzlet sem, sőt újak is nyílnak: a gondokból tehát az utasok – legalábbis ezen a téren – nem sokat éreznek majd. Pozitív, hogy a diszkontok újabb és újabb járatokat indítanak: értesüléseink szerint a Ryanair ma a németországi Hahn mellett bejelent egy Hollandiába induló járatot, meglévő célállomásain pedig sűríti a járatait, tovább folytatva a harcot a magyarországi cégével mintegy ötvenmillió eurós nyereségről beszámoló Wizz Air ellen. A cég a nyár végén várhatóan pár járatát meg is szünteti, melyek telítettségével nem elégedett.

A gondokból az utasok nem éreznek semmit

A tavalyi, rekord utasszámú évhez képest, amikor a 8,9millió utas fordult meg a budapesti repülőtéren, mintegy 13 százalékkal kevesebbre számít idén a Budapest Airport, s információink szerint a júniusi visszaesés ennél némileg kedvezőbben alakulhat. Vagyis, a Malév-csőd hatásait leszámítva, kissé erősebb a nyár utasforgalma, ami a diszkont-légitársaságok rendkívül kedvező árainak köszönhető. (Tavaly a Malév 3,2 millió utast szállított Budapest érintésével, ebből, 1,3 milliót tett ki az átszálló utasok száma, ezt egyik pillanatról a másikra vesztette el a repülőtér.)

Ezt támasztják alá azok a mérések is, amelyek a fapados utasok arányát vizsgálják: míg a tavalyi összforgalom 26 százalékát adták a fapados cégek, 74 százalékát a hagyományos társaságok (ennek felét tette ki a Malév forgalma), addig ma ötvenöt százalék a diszkont-légitársaságokkal repülők aránya. Ők immár a hagyományos cégekhez hasonlóan a kettes terminált használják, miután a reptérüzemeltető – még áprilisban – döntött az egyes terminál ötéves bezárásáról. A fapados utasokkal sikerült stabilizálni a kettes terminál üzletmenetét, így a repülőtéri vendéglátó- és kereskedelmi létesítmények közül egy sem ment csődbe, és nem vonult ki a reptérről. Ugyanakkor nem is elégedettek, mert a fapados utasok lényegesen kevesebbet költenek, vagyis szinte az összes létesítménynek módosítania kellett az üzleti tervét. Több egység kevesebb alkalmazottal dolgozik, és számos még mindig tárgyalna a Budapest Airporttal költségei csökkentéséről.

Az üzletek és a vendéglátóegységek száma azonban tovább nő a biztonsági zónában, hiszen lényegében elkészült az A és a B terminál régebbi utascsarnokának a felújítása, amelyhez a Skycourt megnyitását követően kezdtek hozzá, és az itteni területeket egyrészt visszakapták a régi,még érvényes szerződéssel rendelkező bérlők, másrészt újak is jöttek: márkaboltot nyit például az Yves Rocher kozmetikai cég. Ők is, és más kereskedők is szembe kell, hogy nézzenek egy új problémával: a Ryanair megjelenésével, majd a fapados cégek áttelepülésével ugrásszerűen megnőtt a lopások száma – tudtuk meg forrásainkból. Különösen a 2B terminál üzletei érezték meg a kedvezőtlen tendenciát, ahonnan a schengeni zónán kívülre (többek közt az Egyesült Királyságba) induló járatok közlekednek.

A repülőtér ezzel együtt új bevételi források után néz: az egyes terminál parkolóját P+R létesítménnyé alakították, ahol ezentúl nem a légi utasok, hanem az agglomerációból érkezők parkolhatnak, 14 órát mintegy 500 forintért, kevesebb, mint két BKV-jegy áráért. Megváltozik a parkolási rend a kettes terminál felhajtóin is: itt sorompós rendszert helyeznek üzembe. Ötperces áthaladás ugyan díjmentes lesz, ezt követően azonban több ezer forintra rúgó parkolási díjat kell majd fizetni.

Komoly konfliktus alakult ki az üzemeltető légitársaságok és a Budapest Airport között amiatt, hogy a gyorsított biztonsági ellenőrzést biztosító sávot (ezt a business- és a prémium törzsutasok vehetik igénybe a világon mindenütt) átnevezték, és fizetőssé tették. A Budapest Airport minden ilyen utas után két eurót szeretne kapni a légitársaságoktól, amelyek ezért nem kívánnak fizetni, hiszen nem nyújt semmilyen pluszszolgáltatást, s nem is ez a nemzetközi gyakorlat. Ráadásul a reptér ezt a szolgáltatást bárkinek kínálja pénzért, tehát az sem biztos, hogy valódi gyorsítást jelent. Mindenesetre eddig öt légitársaság, a Qatar, a Turkish, az Alitalia, a görög Aegean és az AirBaltic adta be a derekát. A többi légitársaság business és törzsutasai azt hihetik, hogy Budapest távolabb van Euró pától, mint hitték: ha nem fizetnek maguk, beállhatnak a hosszú sorokba, ráadásul tapasztalatunk szerint, még nyers modorú alkalmazottak rendre is utasítják őket, ha használni kívánnák a Fast Track sávot, például azért, mert nem értesültek arról, hogy Budapesten semmi nem úgy működik, mint másutt.

A Malév csődje miatt az idei fejlesztések 37 százalékát kell elhalasztani. Két év késéssel épül a Cargo City, s belátható időn belül nem valósul meg a hotelfejlesztés sem.