Nem szívesen mentenék a BKV-t
Eme kört a kormányzati kommunikáció nemes egyszerűséggel „lemultizza”, nem különösebben zavartatva azáltal, hogy közéjük tartozik a fővárosi tulajdonú Főtáv, a hamarosan ismét önkormányzati irányítás alá kerülő Fővárosi Vízművek, a helyhatósági többségű – igaz, külföldi szakmai irányítású – Főgáz és Fővárosi Csatornázási Művek, vagy akár a tőzsdén forgó, de „nemzetiként” számon tartott Mol. A mindmáig csupán körvonalaiban ismert fővárosi elképzelések szerint az érintett vállalatok a fővárosi földben húzódó közművezetékeik hossza után fizetnének valamilyen adót. Az továbbra sem ismert, hogy milyen alapon és konkrétan mennyit várnának a cégektől. (Az Origo hírportálon korábban egy évi 15 milliárdos bevételi terv jelent meg.) Amilyen homályosak ugyanakkor a beszedés részletei, olyan kristálytiszta a pénzköltés útja: a pénz a BKV anyagi helyzetének rendezésére kell.
Az immár sokadik unortodox adóötlettel szembesülő cégkörben ennek kapcsán elvi alapon is berzenkednek, mondván: egy hatékony, de legalábbis nyereséges vállalkozástól miért vesznek el pénzt egy rosszul, veszteségesen működtetett másik életben tartására. Vállalatirányítási tapasztalataik alapján ez is csupán elodázná a BKV pénzügyeinek rendbetételét. Ráadásul az új fizetnivaló mindenképp csökkenti a kormány által megnövelt Robin Hood-adó fizetési alapját, azaz a nyereséget. Ezzel tehát a főváros az állami bevételeket csapolná meg. Tisztázatlan, hogy mely vezetéktípusok milyen besorolás alá esnének, illetve például a rádióhullámos szolgáltatókra vonatkozna-e az adó, vagy azokat a rendelkezés versenyelőnyhöz juttatná.
A szakértő csupán a választók megnyugtatásaként értelmezi azt a – legutóbb a Magyar Nemzetben – megfogalmazott fideszes igényt is, hogy eme pluszadót „a multik” nem háríthatják majd át a lakosságra. Egyrészt valamennyi érintett cégnek van nem lakossági üzletága, amelynek tarifáit jórészt szabadon határozhatják meg. A kieső bevételt tehát ott pótolhatják, ami áttételesen megint csak a lakosságot terheli. Másrészt nem minden érintett vállalkozás lakossági tarifáját szabályozza az állam. Ám ha a kormány valamilyen módon mégis meg tudná akadályozni, hogy a cégek konkrétan ezt a többletköltségüket tarifáikban érvényesítsék, azzal valószínűleg beruházások maradnának el, és – mint ahogy forrásunk fogalmazott – lassan e társaságok szolgáltatási színvonala is a BKV-éhoz romlana.
Egy új fővárosi adó kivetése alapjogi kérdéseket is felvet. Új adófajta bevezetéséről ugyanis csak a parlament hozhat törvényt, nyilvánvalóan országos hatáskörrel. (Ilyen például az iparűzési adó, amelynek csupán a mértékét határozhatják meg a helyhatóságok.) Vagyis ha a fővárosnak – egy ilyen tartalmú törvény elfogadását követően – alkalma nyílna a föld alatti közművezetékek után adót beszedni, akkor ez a lehetőség értelemszerűen megnyílna más önkormányzatok előtt is, még ha ott nincs is szükség olyan rosszul működtetett vállalkozás életben tartására, mint Budapesten a BKV. Minderről azonban – tapasztalataink szerint – országos szinten nem esik szó.
Az MSZP korábban tiltakozott a fővárosi közműadó bevezetése ellen.
A főváros nem kommentál – Használati díj és egyszeri kártérítés
Hivatalos fővárosi forrásból sem a közműdíj részleteiről, sem a budapesti tulajdonú társaságok véleményéről nem kaptunk tájékoztatást. A Főpolgármesteri Hivatal sajtóirodája lapunkat emlékeztette: Tarlós István főpolgármester a Nemzetközi Valutaalappal folytatott július közepi tárgyalásait követően egy sajtótájékoztatón csupán a „dugódíj” kiváltására említette meg az úgynevezett közművezeték-adó bevezetésének lehetőségét. Ugyanezt a célt szolgálhatja a forrásmegosztás módosítása, az elektronikus jegyrendszer bevezetése és az is, ha a parkolási bevételeket a fővároshoz rendelik. A részletekről akkor tudnak tájékoztatást adni, ha eldől, a felsoroltak közül mely finanszírozási forma valósulhat meg. (Noha a közműadó valóban csak egy terv, megjegyzendő, hogy már márciusban jelentek meg kiszivárogtatások annak lehetséges részleteiről. Nagy valószínűséggel tehát valójában nem akkor kezdenének rajta dolgozni, ha az a sok lehetőség közül ténylegesen kiválasztásra kerül a büdzsé lyukainak betömésére.) A Főpolgármesteri Hivatalban egyelőre nem kívánták véleményezni azt sem, mi lesz a fővárosi közműcégekből származó osztalékbevételekkel, ha Orbán Viktor miniszterelnök javaslata szerint azokat nonprofittá alakítják. A helyi közműtársaságokat képviselő fővárosi BVK Holdingtól azt a választ kaptuk, megfelelő válasszal akkor tudnak szolgálni, ha az adónemekről és mértékükről döntés születik. Ismereteink szerint a közművezeték-üzemeltetők mindeddig valóban nem fizettek díjat azután, hogy „használják” az önkormányzatok földjét. Az építkezések során a terület néhány napos igénybevétele fejében „közút nem közlekedési célú használata” címén fizetnek egy, az önkormányzat által kirótt összeget. Új vezeték építésekor avagy a hozzá kapcsolódó felszíni műtárgy telepítésekor a terület tulajdonosának egyszeri kártalanítási díj jár.