A kormány új EU-konstrukciókban bízik, de más nem tud ilyenekről
Varga Mihály pár napja adott nyilatkozataiból azt lehet kiolvasni, hogy még mindig nem dőlt el, milyen hiteltermékről tud megállapodni a kormány a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val. A miniszter a Figyelőnek megemlítette, hogy az IMF 2008 ősze óta bővítette termékpalettáját, az EU pedig „épp most javasol 2-3 új hitelezési struktúrát, az IMF termékeire hasonlítókat”. Egyértelművé tette, hogy továbbra is elővigyázatossági megállapodást szeretnének kötni.
Próbáltunk utánajárni, milyen új hiteltermékekhez férne hozzá a kormány, de a lapunk által megkérdezett szakemberek nem tudták beazonosítani, mire gondolhatott a tárca nélküli miniszter.
Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője számára sem világos, miről lehet szó. Mint mondta, ez ügyben előbb Varga Mihályhoz kellene fordulnunk (a miniszter titkársága azonban a most folyó, jövő kedden lezáruló tárgyalásokig nem kommunikál a hitelcsomagról).
Más forrásaink arra hívták fel a figyelmet, hogy valóban vannak törekvések a hitelkínálat megújítására, ám ezek az eurózónatagok számára elérhető programokat érintik. Arról nem tudott nyilatkozónk, hogy a nem eurózónatagok számára hozzáférhető hitelstruktúráknál változtatást tervezne az Európai Unió.
A fizetésimérleg-problémákkal küzdő, eurózónán kívüli országoknak szánt pénzügyi segítséget változatlanul középtávra kínálják, s olyan procedúrán kell átesnie a jelentkezőnek, mint a valutaalap hitele esetében. Tehát be kell mutatni egy gazdaságpolitikai tervet, amelynek segítségével az ország megpróbál kimászni a bajból, majd a kialakított program végrehajtását (például költségvetési intézkedéseket) folyamatosan ellenőrzi Brüsszel. Karöltve a valutaalappal, amennyiben közösen vesznek részt a finanszírozásban.
Magyarország esetében persze feltehető a kérdés, hogy van-e gond a fizetési mérleggel. Mivel nincs beruházási boom és az – itthon jellemzően – importalapú fogyasztás is mérsékelt, ami miatt kereskedelmi többlet alakult ki az utóbbi időben, az egyenleg pozitív. Az említett okokból azonban nem tekinthető fenntarthatónak, de szigorúan nézve pusztán emiatt nem szorulna pénzügyi támogatásra az ország.
Az adósságpiaci bizonytalanságok miatt viszont nem árt, ha van mögöttünk egy fedezet, amihez bármikor nyúlni tudunk, ha nagyon magas hozamok alakulnának ki a piacon. A kormány ugyan nem akar lehívni pénzt a keretből, szerinte elég, ha a befektetők tudják, hogy biztonsági tartalékként rendelkezésre áll, s ettől már olcsóbban vásárolják meg a magyar papírokat, de több szakértő is úgy gondolja, hogy a kormány könnyen rákényszerülhet az összeg egy részének lehívására.