Honnan tudott Járai Rónáék találkozójáról?

– Az a fideszes felfogás tükröződik Járai Zsigmond reakciójában, hogy ami kisebbségi véleménynek számít, az nincs is – mondta lapunknak Róna Péter, a jegybank felügyelőbizottságának tagja azt követően, hogy nyilvánosságra került: Járai mint az fb elnöke tegnap levelet írt az IMF magyarországi képviseletének.

Járai levélben jelezte, hogy tudomása van róla, hogy az fb két tagja (Róna mellett Katona Tamásról van szó) tárgyalást kezdeményezett az IMF itt tárgyaló delegációjával. Közölte továbbá, hogy a felügyelőbizottság álláspontját ők nem képviselhetik, a tárgyaláson elhangzottak csak magánvéleménynek tekinthetők.

– Abban igaza van Járai úrnak, hogy nem képviseljük az fb álláspontját, abban azonban nincs, hogy magánvéleményt képviselünk. Különvéleményünk van – közölte Róna Péter, aki szerint ezt törvény biztosítja a tagok számára. Az erről szóló állásfoglalást – melyhez Róna szerint harmadikként csatlakozott Varga István is – tíz napja tárta a testület elé, rendkívüli ülésen, elektronikus formában. Azért tartották fontosnak ezt, mert szerintük a tranzakciós illeték kiterjesztése a Magyar Nemzeti Bankra ellehetetleníti az intézmény működését, törvénysértésre kényszeríti.

Róna Péter szerint egyrészt a magyarországi illetékszabályozás nem teszi lehetővé, hogy az MNB ilyen közterhet fizessen, ezért ha mégis ez történik, felvetődik a kérdés, hogy tudja elkönyvelni ezt a tételt. Ha viszont annak tekintjük a tranzakciós illetéket, ami valójában, azaz adónak, akkor azt kell tisztázni, hogy melyik adótörvény szerint vetik ki azt a jegybankra. Bizonyos műveletei után ugyan fizet áfát, de alapjában véve az intézmény nem adóalany – ahogy Róna szerint szerte a világban ez a helyzet a nemzeti bankok esetében.

De ha ez sem elegendő, akkor ott van még a friss MNB-törvény, amely kifejezetten tiltja, hogy a jegybank monetáris finanszírozást hajtson végre. Az fb-tag szerint márpedig az illetékfizetés esetén ez történne, még úgy is, hogy egy év múlva a jegybank emiatt keletkező veszteségét az állam megtéríti. A kifizetés forrása a monetáris politika függetlenségének megsértését feltételezi abban az esetben, ha a tartalékokat használnák fel erre a célra. Más esetben, ha a kéthetes kötvényt vásárló pénzintézetekre terheli az adót, akkor meg növeli a pénzkínálati halmazt, vagyis inflációt gerjeszt.

Az előterjesztést a rendkívüli ülésen leszavazták. Rónáék sérelmezték, hogy az ülésről készült jegyzőkönyv nem tesz említést az állásfoglalásról, ezért tájékoztatták Simor András jegybankelnököt, illetve az Európai Központi Bankot. Onnan pedig az EU-hoz és az IMF-hez is eljutott a rendkívüli ülés híre.

Felvetődött, hogy a kisebbségi véleményt megformáló tagok találkozzanak a képviseletekkel, erre kedden került sor az MNB épületében. A valutaalap részéről jelen volt Thanos Arvanitis misszióvezető és Irina Ivascsenko, a magyarországi képviselet vezetője, Barbara Kauffmann, az EU delegációjának vezetője, valamint az EKB egyik képviselője. Az MNB részéről viszont senki nem vett részt az egyeztetésen.

Kérdésünkre, hogy milyen véleményt fogalmaztak meg a delegáció tagjai az illetékkel kapcsolatban, Róna Péter úgy válaszolt, hogy „nincs olyan közgazdász a világon, aki ne gondolná azt, hogy ez a monetáris és fiskális eszközök szétválasztásának megsértése”. Arról azonban nem óhajtott nyilatkozni, hogy a találkozón elhangzott-e információ azzal kapcsolatban, milyen állásfoglalás várható az EKB-tól ez ügyben, melyen már dolgozik a bank.

Sajtóhiba

Járai Zsigmond a levele szerint a sajtóból értesült a keddi találkozóról. Ezzel kapcsolatban Róna Péter jelezte, hogy ő a Népszabadságon kívül mással nem beszélt erről, és az internetet átböngészve sem találta nyomát annak, hogy nyilvánosságra került volna a találkozó ténye – egészen Járai leveléig.

IMF-tárgyalódelegáció Budapesten - most nem ránk figyelnek
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.