Ősztől drágul a kenyér
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az idén január és május között 51–55 ezer forint között hullámzott a búza tonnánkénti termelői ára, ami annak volt betudható, hogy az előző évi termésből bőven volt raktáron, s az lenyomta az árakat. A száraz ság és a világpiaci árrobbanás hatására azonban a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) júliusban emelkedtek az árak, és néhány hét alatt 65 ezer forint fölé ugrott a búza tonnánkénti ára.
Bár az aszály miatt a búzából is gyengébbre sikerült a szezon, a tavalyi hektáronként 4,2 tonna helyett az idén várhatóan 3,7 tonnát tudnak betakarítani a földekről, azaz összességében mintegy félmillió tonnával lesz kevesebb a termés 2011-hez képest, a hazai árakat azonban elsősorban a világpiaci árak húzzák magukkal. Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke szerint ez vélhetőleg csak átmeneti hatás lesz, ám a jelentős búzaár-emelkedés 30-60 nap alatt beépül a kiskereskedelmi árakba. A szakember szerint őszre kell számolni nagyjából 15 százalékos drágulással, a malmok ugyanis még néhány hétig a korábban olcsóbban felvásárolt gabonakészleteikből is elvannak.
Ezzel kapcsolatban az általunk meg keresett piaci szereplők nem igazán tudták értelmezni, amit Fazekas Sándor pénteken az MTI-nek nyilatkozott: a vidékfejlesztési miniszter szerint azért nem várható a kenyér drágulása,mert a búzán-liszten kívül ezt más tényezők, így például az energiaárak is befolyásolják. Fazekas Sándor azt is elmondta, hogy szerinte ugyan „vannak térségek, ahol 60 ezer forint körül van a búza tonnánkénti ára”, ám átlagosan 50–55 ezer forint között mozog a felvásárlási ár. Ennek kapcsán az egyik általunk megkérdezett gabonapiaci szakember azt mondta: rendkívül örülnének annak, ha ez tényleg így lenne, és valóban 60 ezer forint alatt tudnának itthon gabonához jutni, ahogy a tárcavezető állítja.
Míg az őszi búza kétharmadát már learatták, addig a kukorica még lábon áll. Kérdés, mennyit sikerül betakarítani, mivel az már biztosnak tűnik, hogy az eltelt hetek nagy forrósága tetemes károkat okozott a kukoricában. Vancsura József szerint csak jó két hét múlva lesznek értékelhető adatok a várható termésről, ám a jelenlegi helyzetben 30-40 százalékos terméskiesés is elképzelhető a kukoricánál. A szakember azonban hozzátette, hogy az utóbbi néhány nap esős időjárása biztató, a csapadék jelentősen mérsékelheti a nagy aszály okozta károkat. Ugyanakkor a világpiaci árak emelkedése már itt is nyomást gyakorolt a felvásárlási árakra, így a BÉT-en júliusban a kukorica határidős kötései a búzához hasonlóan emelkedtek: a korábbi 48 ezer forintról júliusban 58 ezerre nőtt a tonnánkénti kereskedelmi ár. Vancsura József szerint a kukorica várható drágulása a búzáénál sokkal erőteljesebben fog megjelenni a kiskereskedelmi árakban,mivel az állati, illetve a kukoricaalapú ipari termékek árára sokkal nagyobb hatással van a takarmány és a nyersanyag ára, mint a kenyér esetében a búza.
Kérdéses, hogy az idén a malomipar és a pékségek áremelési igényeinek mennyire tudnak ellenállni a kiskereskedők. A kenyér ugyanis szimbolikus termék, amelynek az árát a kereskedő – különösen az olyan gyér forgalom idején,mint a jelenlegi –, ameddig csak lehet, nem emeli. Az alapanyagárak emelkedését a kiskereskedők –elsősorban a nagy hipermarketláncok – változatos módon próbálták kezelni. Növelték az alsó árkategóriás, saját sütésű kenyér kínálatát, és – bár erről konkrét iparági adatok nincsenek – azzal is tudtak lavírozni, hogy a kenyér árának egy részét beépítették más, kevésbé „érzékeny” termékek árába. Vámos György, az Országos Kereskedelmi szövetség főtitkára most is úgy gondolja, hogy ha lesz drágulás, az az alapvető gabonatermékeknél csak egy számjegyű lehet, annál többet ugyanis nem bír el a piac. A főtitkár arra is emlékeztet, hogy korábban, 2008-ban láttak már extrém mértékű, 70 százalék feletti gabonaár-emelkedést, ám a lisztben, majd végül a kiskereskedelmi árakban ez jóval mérsékeltebben jelent meg.
Egyelőre bizonytalan, hogy az őszre várt drágulás mennyivel írja fölül az inflációs várakozásokat. A Magyar Nemzeti Bank korábban az év egészére 5,3 százalékos átlagos áremelkedést várt, amivel bőven dobogósak vagyunk az uniós tagországok között. A KSH júniusban 5,6 százalékos éves átlagos inflációt mért. A lapunk által megkérdezett elemzők szerint a pénzromlás üteme a nyár végén, ősz elején, 5,8-5,9 százalékon tetőzhet.
