Matolcsy szerint a „kis résekben kell nagyra nőni”, vagyis azokat a területeket kell megtalálni, ahol a minőségi termékek eladása nagy növekedési lehetőséget biztosít.

A gazdaságon belül ez az átrendezés azért szükséges, hogy 2025–2030-ra Magyarország képes legyen megkétszerezni a jelenlegi GDP-jét, ami így elérné a 200 milliárd eurót. Ehhez elegendő lenne az évi 5-6 százalékos gazdasági fejlődés – mondta a külképviseletek gazdasági szakemberei előtt. Szavai szerint „ez ma a képzelet játékának tűnik”, ám ezzel együtt mindent meg kell tenni, hogy ezt elérje az ország. Matolcsy György úgy vélte: ez nem lehetetlen. Egyértelmű, hogy ennek érdekében az export jelentős növelésére van szükség, emellett a beszállítói programokat is élénkíteni kell, úgy hogy a lehető legnagyobb mértékben az import helyettesítésére kell törekedni.

– Nem igazán látszik, hogy a tartós 5-6 százalékos éves gazdasági növekedés „benne lenne most a pakliban” – jegyezte meg Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője. Annak érdekében, hogy erre reális esély legyen, a minél nagyobb hozzáadott értéket igénylő beruházások Magyarországra csábítására van szükség. Ehhez olyan gazdasági, befektetői környezet szükséges, amely ezt lehetővé teszi. Hogy az ennek a kritériumnak megfelelő cégek a lehető legnagyobb növekedési ütemet produkálják, további, ezt támogató átalakításokra, így például elsődlegesen az oktatás reformjára van szükség. Vagyis az országnak a vállalatok igényeinek megfelelő, magasan képzett szakembereket kell biztosítania.

Amennyiben ez sikerül, még akkor is kétségesnek látszik az 5-6 százalékos fejlődés. Ilyen mértékű növekedést ugyanis tartósan leginkább olyan gazdaságokban lehet elérni, amelyek viszonylag fejletlenek, Magyarországról ez a mostani nehézségek ellenére sem mondható el. Ha a szükséges reformok megtörténnének és az eredményeket is hoznák, akkor is inkább 3-4 százalék lenne az a bővülési szint, ami reálisnak látszik.

Máshonnan közelítette meg a kérdést Németh Dávid, az ING Bank vezető elemzője. Nem mindegy, hogy vajon reálszinten képzeli-e el a miniszter ezt a fejlődést? Ha az inflációval és a forint erősödésével is kalkulálunk, akkor akár a számok szintjén még el is érhető ez az eredmény, de akkor ezt bizony hozzá kell tenni. Ha pedig ezeket az elemeket is kalkuláljuk, akkor azt is jelezni kell, hogy ebben az esetben reálértéken a GDP-növekedés alighanem 40 százalék alatt marad – hívta fel a figyelmet.

A Külpiaci Értekezleten ugyancsak előadást tartó Németh Lászlóné fejlesztési miniszter is a 2025–2030-as időszakra koncentrált. Úgy vélte: az új paksi atomerőművi blokkok üzembe állása éppen erre az időszakra tehető. Úgy vélekedett, 18 év múlva Magyarország villamosenergia-ellátásának 60 százalékát már az atomenergia biztosítja, ami 20 százalékkal magasabb mutató, mint a jelenlegi szint. A Paksi Atomerőmű bővítése éppen az utóbbiak miatt kiemelt fontosságú és ezért szükséges fejlesztés. Elemzők szerint ebben nem is nagyon van más lehetőség, mert a paksi blokkokat nem nagyon lehet mivel kiváltani.

„Nem tettünk le egy budapesti központú légitársaság alapításának gondolatáról. Több, erre irányuló tárgyalást folytatunk, abban a reményben, hogy sikerül olyan befektető partnereket találni, akiknek közreműködésével egy piaci alapon működő légitársaság tevékenysége elindítható” – hangsúlyozta a miniszter.