A Közgép nyomában? Az NFÜ-nél informálódik az unió csalás elleni hivatala
Rendszeres vendégei a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Wesselényi utcai központjának az OLAF vizsgálói. A szervezet júniusban nem érte be a havi rutinlátogatással: vezetői hivatalos levélben kérték be több, az Európai Unió támogatásával megvalósuló nagyberuházás dokumentációját. A listán szereplő két beruházásnak két közös pontja is van: mindkettő igen költséges, és megvalósításukban érdekelt a Közgép.
Lapunk úgy tudja: az OLAF a többi között egy 2010 előtt lezárt és egy tavalyi közbeszerzés anyagaira biztosan kíváncsi. Az NFÜ-től legalábbis az M0-s autóút M6-os és 51-es főút közti szakaszának szélesítésére és a Szajol–Püspökladány-vasútvonal átépítésére kiírt közbeszerzési eljárások dokumentumait várják. Arra azonban az unió csalások felderítésére specializálódott hivatalának képviselői állítólag nem adtak választ, hogy miért éppen ezek a projektek keltették fel az érdeklődésüket. Lapunk mindenesetre összeszedte, mit is vizsgálgat az OLAF.
A szervezet elektronikusan postázott „adatkérő” levelében megnevezett nagyberuházások közül az egyik a hírek szerint az M0-s autóút M6-os autópályát az 51-es főúttal összekötő szakaszának szélesítése. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló projekt közbeszerzését az M0 Déli Ág II. Konzorcium még 2010 januárjában, a Bajnai-kormány idején nyerte meg. Az A-HÍD Zrt. vezette, csapatában a Közgépet, a Strabag-MML, a Magyar Aszfalt és a Colas Hungária Kft.-t felvonultató konzorcium 34,8 milliárd forintért vállalta a két nagy Duna-hidat is magában foglaló négysávos betonpálya megépítését.
Apró szépséghiba, hogy a kivitelezők az eredetileg vállalt 2012. június 30-i átadási határidőből alaposan kicsúsztak, az új pályaszakaszt előreláthatólag jövő nyáron avatják fel. De a hírek szerint az OLAF várja a Szajol–Püspökladány-vasútvonal átépítését megelőző közbeszerzési dokumentációt is az NFÜ-től. A részprojektekre bontott beruházás talán azzal keltette fel a csalás elleni hivatal figyelmét, hogy költségkeretét a kormány tavaly májusban, közvetlenül a feladatokra ajánlatot adó vasútépítők közti verseny eredményhirdetése előtt emelte meg húsz százalékkal. A mintegy 70 kilométeres vasútvonal korszerűsítésére így az eredetileg betervezett 137,4 milliárd forintnál 24,3 milliárddal több, 161,7 milliárd forint jutott.
Mindezt azonban az teszi különösen izgalmassá, hogy a keretemelés nélkül a kormánydöntést követő napon kihirdetett két részprojekt győztesei valójában labdába sem rúghattak volna a versenyben. Az egyik résztendert, a Szajolt Kisújszállással összekötő vasútvonal korszerűsítését, az SZ-K-2011 konzorcium nyerte. A Swietelsky–Közgép párosa a meghirdetett feladatokra 49,6 milliárd forintos ajánlatot adott, majdnem 10,5 milliárd forinttal magasabbat a projekt előzetesen kalkulált mérnökáránál. Ez azt sejteti: ha a kormány nem rendelkezik a Szajol–Püspökladány-vasútvonal költségkeretének durva megemeléséről, a Közgép konzorciuma nem kaphatta volna meg a megrendelést.
Az izgalmat fokozza, hogy a vasútvonal másik részprojektjénél, a Kisújszállást Püspökladánnyal összekötő vasútvonal átépítésére kiírt tendernél is hasonló eredmény született. Itt a Közgép vezette K-P-2011 Konzorcium adta a legkedvezőbb ajánlatot: a Swietelsky–Vasúttechnika–Szentesi Vasútépítő hármassal felálló alkalmi szövetség 49,97 milliárd forintot kért munkájáért, hozzávetőleg 8,5 milliárd forinttal többet a szakasz mérnökáránál. Így lehetséges, hogy a megelőző kormányzati beavatkozás nélkül ez a csapat is elesett volna a szaftos megrendeléstől.
Mindezek után azt majd az OLAF szakértőinek kell értékelniük: mit jelez, hogy az akkori híradások szerint a közgépes konzorciumok árajánlatai eredetileg mindkét szakaszon csak a harmadik helyre voltak jók. Kisújszállás előtt és után egyaránt volt a győztesénél olcsóbb ajánlat is: beruházásonként mindjárt két-két pályázó is kedvezőbb árat adott. Ráadásul a Szajolt Kisújszállással összekötő szakaszon a „végső győzteseket” olyanok verték, akik a mérnökárnál olcsóbban építettek volna. Mindez azonban nem sokat számított, miután az értékelő bizottság szerint a többi pályázó hibázott, s ezért ajánlatuk érvénytelen volt.
Bármire is kíváncsi az OLAF a magyarországi infrastrukturális beruházás ügyében, munkatársai az NFÜ-től feltehetőleg vaskos olvasnivalót kapnak. Más kérdés, hogy a dokumentumok tanulmányozása után bármilyen következtetésre jutnak is a csalás elleni nyomozók, a beruházásokon sokat már nem változtathatnak: a vasút és az autópálya legalábbis már épül.
