Elismerte az Orbán-kormány: olcsóbb az IMF
A tervezet sorai arra utalnak, hogy az ezzel kapcsolatos kommunikációs kiadásokra másfél milliárd forintot fordítanak. Elsősorban a hosszú futamidejű, három-öt éves Prémium Magyar Államkötvényeket népszerűsítenék, amire szükség is lesz: az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) májusi adatai szerint a lakosság inkább a rövidebb, fél- vagy legfeljebb egyéves futamidejű papírokat veszi.
Az ÁKK-nak jövőre 5,1 milliárd euró értékű devizakötvény-kibocsátással kell megbirkóznia. A folyó kiadásokat taglaló részből pedig az is kiderül, hogy igen jól jön a büdzsé számára a még 2008-ban fölvett IMF-hitel. Jövőre az államadósság kamatai után 1226 milliárd forint kiadással számol a kormány, szemben az idei 1005 milliárddal. A nettó kamatkiadások 2013-ban várhatóan a GDP négy százalékát teszik ki, míg 2012-ben 3,4-et. Az emelkedést részben a nominálisan emelkedő államadósság, részben a lejáró nemzetközi hitelcsomag piaci refinanszírozásának hatása magyarázza, ugyanis a piaci hozamok meghaladják a hitelcsomagét.
Ehhez hozzátartozik, hogy a piaci hozamokban megmutatkozik az Orbán-kormány megítélése is. Az eurózóna válsága alól persze Magyarország sem tudja kivonni magát, s ez is növeli a kamatfelárakat, ám erre rátesz, hogy a nemzetközi szervezetekkel egyáltalán nem mondható felhőtlennek a viszonyunk.
Jól mutatja a kormányzati megítélés változását a Magyar Nemzeti Bank jelentése a pénzügyi stabilitásról, melyet legutóbb áprilisban tettek közzé, s addig az időpontig mutatja be az egyes tényezők hatását a magyar ötéves országkockázati felárra (CDS). Idén sokat romlott a magyar kormány megítélése, vagyis a kockázati felárban ennek mind nagyobb súlya lett.
Hasonló volt a helyzet a választások után, amikor hónapokig nem történt semmi kézzelfogható a reformra szoruló államháztartási területeken, ellenben „kipateroltuk” a Nemzetközi Valutaalapot. Ezt követően a Széll Kálmán Terv első verziójának tavaly tavaszi kihirdetése erősítette a bizalmat. Az újabb bizalomvesztés pedig idén év elején indult el.
Arról egyelőre nem áll rendelkezésre adat, hogy április óta miként befolyásolták az egyes tényezők a CDS-felár alakulását. A görög, illetve spanyol helyzet bizonyosan növelte a külső kockázatokat, miközben itthon a 2013-as költségvetés előkészítése, a csomag parlamenti benyújtása, illetve a Széll Kálmán Terv április végén bemutatott második verziója vélhetően erősítő tényező lehetett.
A továbbiakban a hiteltárgyalások elkezdése, illetve annak menete befolyásolhatja a megítélést. Amennyiben a piac lát esélyt arra, hogy még idén ősszel megszülessen a megállapodás, az bizonyosan jót fog tenni a CDS-felárunknak. Ha viszont az a forgatókönyv válik valóra, amelyet a minap a tárgyalások folytatásáért felelős tárca nélküli miniszter, Varga Mihály pendített meg, jelesül hogy akár a következő évre is átcsúszhat a szerződés aláírása, akkor a befektetők újra kétségbe vonhatják a kormányzati megállapodási szándékot, ami ronthat a kormány megítélésén.