Nemzetinek álcázott multik jöhetnek
A beszámoló szerint mindössze három ország (Csehország, Németország, Görögország) fűzött saját véleményt a törvényszöveghez, amelyben számos kifogást emeltek a tervezettel szemben. Ezekre a magyar kormánynak még válaszolnia kell, de az MTI-nek névtelenül nyilatkozó szakértők szerint utána nincs akadálya augusztus közepén a trafiktörvény megszavazásának. A megkeresett nagy dohánycégek egyelőre nem kommentálták a hírt.
A fejlemény a dohányipar mellett vélhetőleg a törvényjavaslatot ápoló fideszes képviselőket – élükön Lázár János volt frakcióvezetőt – is meglephette. Februárban kormányközeli forrásokból még úgy értesültünk: a törvényjavaslat írói eleve számoltak azzal, hogy a nagy dohánycégek Brüsszelben majd megfúrják a dohánykereskedelem állami monopóliumba vételének tervét.
Dohányiparhoz kötődő forrásaink úgy vélik: elképzelhető, hogy az unió azért döntött így, mert a törvény szövege önmagában még nem diszkriminálja a külföldi vállalkozásokat. A nagy kérdés – fogalmazott forrásunk – sokkal inkább az, hogyan üzemelnek majd a törvényjavaslatban felvázolt „nemzeti dohányboltok”. Ezzel kapcsolatban kevés illúziója lehet az ágazat nagyobb szereplőinek. Korábban a Népszabadság kormányzati forrásai egyértelműen leszögezték: a törvény célja, hogy helyzetbe hozza a fideszes kötődésű Continental Zrt.-t.
Ezt támasztotta alá, hogy a jogszabályt – vélhetőleg tévedésből – a törvénymódosításokról való szavazás előtt kiküldték Brüsszelbe, ám úgy, hogy abban nyoma maradt annak, hogy a dokumentumot Sánta János, a Continental Zrt. vezérigazgatójának gépén hozták létre, nem sokkal a törvényjavaslat parlamenti benyújtása előtt. Később Sánta János lapunknak elismerte, hogy folyamatosan egyeztetett a törvény ötletgazdájának tartott Lázár Jánossal.
Piaci vélekedések szerint az biztos, hogy ha az őszi ülésszakon át is megy a trafiktörvény, a „nemzeti dohányboltok” indulására minden bizonnyal nem kerül még sor a jövő év elején. A trafiktörvény zárószavazásra váró verziója radikálisan átrendezné a magyar dohánypiacot. A törvény szerint minden kétezer lakosra juthatna egy dohánybolt, azaz a jelenlegi, cirka 43 ezer eladási pont helyett a törvény alapján mindössze 5-6 ezer eladóhely maradna.
A törvény alapján a nagy áruházláncokból is eltűnnének a dohányosbokszok, így a magyar piaci forgalom kétharmadát magáénak tudó nagyok – British American Tobacco, Philip Morris – termékei a „nemzeti dohányboltokba” lesznek bezsúfolva, ahol az eddigi gyakorlattal szemben azonos megjelenési felületet kaphatnak, mint a jelenleg jóval kisebb piacot magáénak tudó Continental.
Az új helyzet akár egészen rövid idő alatt átrendezheti a piaci erőviszonyokat. A dohánykereskedelem joga az államé lehetne, illetve az állam által alapított zrt.-hez lehetne pályázni a koncesszióra, hogy valaki „nemzeti dohányboltot” üzemeltethessen.
A szakma ismerői szerint nem kétséges, hogy nem a törvényalkotók által vizionált kisvállalkozások tudnak majd dohányüzletet nyitni – az ugyanis komoly tőkét igényel –, hanem zsebszerződéseken és strómanokon keresztül hamar néhány nagyobb hálózat fogja lefedni a hazai dohánypiacot.
Az sem világos, hogy a dohánnyal foglalkozó kereskedők a tetemes koncessziós díj kifizetése után hogyan tudják kitermelni a nyereségüket.
Van olyan szakértő, aki szerint szinte biztos, hogy a dohánykoncesszió jelentős áremelést hozhat magával, vagyis hozzá kell nyúlni a hatósági árszabályozáshoz. A másik biztosra vett hatása az új rendszernek, hogy újra helyzetbe hozza a feketekereskedelmet. Nyáron több lépcsőben emelkedik a dohánytermékek adótartalma, ami az eladóhelyek csökkenésével együtt azt eredményezi, hogy a jelenleg 5 százalékra visszaszorított feketekereskedelem rövidesen 15 százalékra kúszhat vissza.
