A beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló, 2009-es jogszabályt módosító elképzelés általános vitáját a jövő héten tartanák az Országgyűlés ülésterve szerint. Az ötlet lényege: az azonos tulajdonságú, megjelenésű termékek esetén (ilyen szerinte a tőkehús, a gyümölcsök és a tej) a kereskedő nem alkalmazhat országonként eltérő feltételeket az árképzésben. Így a külföldi terméknek nem lehet kisebb az árrése, mint az azonos összetételű, érzékszervi tulajdonságú hazai terméké.

Szakértők szerint a törvényjavaslat elsősorban a hazai tejágazat érdekeit venné figyelembe. Mindenekelőtt: a tejen kívül azonos tulajdonságú egyéb élelmiszerterméket bajos volna találni. (Legfeljebb a tőkehúsoknál képzelhető el hasonló összehasonlítás, ám ott az import aránya lényegében elhanyagolható a magyar piacon.) Az ágazati szereplők szerint létező gyakorlat a piacon, hogy a külföldi importtejen jóval kisebb a kereskedő árrése.

Ez azzal magyarázható, hogy a kereskedők gyakran meglehetősen nyomott áron jutnak hozzá egy-egy nagyobb külföldi készlethez, amit ilyenkor afféle vevőcsalogató akció keretében minél alacsonyabb vagy éppen zéró árréssel adnak el.

Másfelől az ilyen akciók azzal a haszonnal járnak a kereskedő számára, hogy a rendkívül olcsón piacra dobott tejjel ilyenkor le tudják törni a hazai termelők, illetve feldolgozók áremelési igényeit.

A Győrffy-féle törvényjavaslat emellett számos helyen pontosítja a már meglévő beszállítói törvényt, így a beszállító fogalmába beemeli a viszonteladót is, aki a termelőktől felvásárolja a nyersterméket, és azt továbbadja a kiskereskedőnek.

A kereskedői szakma néhány kérése is megjelenik a javaslatban, így enyhítene a visszáruzás szabályain is. Így a jelenlegi kötelező visszavásárlást megtiltó rendelkezéssel szemben az új termék bevezetésénél a beszállítónak előírható lenne, hogy visszavegye a kereskedő nyakán maradt portékát – erre azért lenne szükség, mivel a jelenlegi törvény nem támogatja a termékfejlesztést, az új termékek piaci bevezetését.

Hasonlóan lazítana az önköltségi ár alatti eladás jelenlegi általános tilalmán, így ha a kereskedő túl sokat rendel egy termékből, és a lejárati időből már a tizede sincs hátra, úgy eladhatja olcsóbban, illetve az önköltségi árba az üzemeltetési költségeit is beleszámolhatja.