Terítéken a tabutémák
A szerdai csúcs az első ilyen magas szintű találkozó, amióta Franciaország megválasztotta a szocialista Francois Hollande-ot elnöknek, aki az európai gazdasági növekedés beindítását szeretné a válságkezelés központi elemévé tenni.
Uniós források azt hangsúlyozzák: döntések nem várhatók, inkább döntés-előkészítés folyik a júniusi formális csúcsra készülve. – A cél az, hogy kiderüljön, milyen ötletek vannak, s kinek mi a „vörös vonal” – mondta egy uniós forrás a szerdai csúcsról. Utalt arra, ha valaki felhozza a „tabutémákat”, akkor szó lehet az eurókötvényekről, a bankok feltőkésítéséről az európai mentőalapból, a bankunióról és az Európai Központi Bank szerepéről is. – Elképzelhető, hogy ez lesz a töréspont, amely olyan folyamatokat indít el, amelyek radikális változáshoz vezetnek – mondta a diplomata, aki ugyanakkor bevallotta, neki szerények a várakozásai.
A hivatalos napirend szerint a találkozón az Európai Bizottság beszámol a tagállamok konvergencia- és stabilitási programjainak előzetes elemzéséről, megpróbálnak előrelépést elérni az egységes piac mélyítésének ügyében (például az európai szabadalom kérdésében) és a kereskedelmi lehetőségek agresszívabb kihasználásában.
A növekedés beindítása érdekében várhatóan a csúcs után beindul az infrastrukturális fejlesztéseket finanszírozó projektkötvények próbaprogramja is, amely 2014-ig fut majd. Az uniós költségvetésből 230 milliót szán az EU arra, hogy az úthálózattal, energia-infrastruktúrával és az internethálózattal kapcsolatos projekteket finanszírozzanak a magánszektor bevonásával. A németek garanciákat szeretnének kapni, hogy ez valóban csak átmeneti megoldás lesz.
Nem várható azonban most egyezség az Európai Befektetési Bank feltőkésítéséről, amihez egyhangú döntés kell. A befizetést a tagállamok a jegyzett tőkében való részesedésükkel arányosan teljesítik: Magyarország 0,7 százalékos tulajdoni részesedésére ez magyar részről 21 milliárd forint hozzájárulást jelentene, de ebből csak öt százalék lenne a tényleges befizetés.
Németország, Svédország és Ausztria nem támogatják, hogy a tagállamok költségvetéséből történjen a feltőkésítés (tartva az adósságállományok növekedésétől), többen – köztünk hazánk – viszont ellenzik, hogy a közös költségvetésből történjen a befizetés.
A strukturális alapokból fennmaradt pénzek – körülbelül 80 milliárd euró – növekedésorientált elköltésére tett javaslat sem talál egyelőre egyhangú támogatásra.
Ez szinte csak aprópénz – mondta lapunknak Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet munkatársa az együttesen növekedési csomagnak nevezett javaslatokról. – Nagyjából megvan a megállapodás, hogy tízmilliárd euróval emelik az Európai Befektetési Bank tőkéjét, ami alapján körülbelül 60 milliárd euró összegben tud felvenni hitelt, sőt ha a magánszektorból társfinanszírozókat is talál még hozzá, akkor ez az összeg 150-180 milliárd euróra is gyarapodhat. Ez jelentős, mégis az egész unióra vetítve már nem olyan sok. Másrészt a felhasználása lassú – fejtette ki a szakértő. A fennmaradt strukturális alapok felhasználásával kapcsolatban Darvas Zsolt emlékeztet: amíg a megítélt pénzt a kedvezményezettek nem használják fel, addig a nettó befizetők azt nem fizetik ki, tehát ezt sem lehet gyorsan felhasználni, ráadásul ez a nettó befizetőknek spórolt pénzként jelenik meg, tehát nem is túlzottan érdekeltek a gyors elköltésben. Ezeknek a pénzeknek a felhasználása emellett sokszor nem is a tagállamok „lustaságán”múlik, hanem a hosszú, bürokratikus folyamat is akadályozza. A projektkötvényekkel kapcsolatban is azt emelte ki Darvas Zsolt, hogy az erre szánt 230 millió euró az unió egésze szempontjából kevés.
Darvas Zsolt szerint a növekedés beindításának legegyszerűbb módja a pénzügyi válság megszüntetése lenne. Emlékeztet: a növekedés nemcsak a speciális problémákkal küzdő déli államokban lassú, hanem máshol is az euróövezetben. A pénzügyi válság megszüntetésének alapvető elemének nevezte a szakértő a bankuniót, aminek van esélye a megvalósulásra. A válság feloldását segítené az eurókötvények bevezetése is, de csak akkor, ha valóban felépül egy olyan intézményrendszer, amely biztosítja, hogy nem a németek fizetik ki az olasz államadósságot. Ez szorosabb költségvetési integrációt, föderációt igényel. Ezt az igényt Darvas Zsolt szerint a márciusban aláírt költségvetési paktum sem szolgálja ki.
