Telefonadó: Figyel a GVH?
Az Országgyűlés kétharmada tegnap megszavazta a telefonadóról szóló törvényt: megkezdett percenként és SMS-enként két forintot kell fizetniük a szolgáltatóknak, úgy, hogy a cégek után maximum havi 2500, a magánszemélyek után maximum havi hétszáz forintot fizetnek a szolgáltatók. A magánszemélyek hívásának első tíz perce adómentes.
A Telenor tegnapelőtt közölte, hogy áthárítja az adót az előfizetőire, amíg a válságadót a kormány ki nem vezeti, mert a havi egymilliárdos pluszterhet nem tudják bevállalni. A Telekom eddig azon sajnálkozott, hogy a kormány nem vette figyelembe a mobilcégek közös javaslatát, s hogy az adó nem versenysemleges (azaz bizonyos szolgáltatásokra vonatkozik, másokra nem), valamint közölték: idén 10, jövőre számításaik szerint 24 milliárd forint adót fizethetnek.
A Vodafone azt közölte: a törvényjavaslat ismeretében már hét elején meghozták a szükséges döntéseket, immár gőzerővel folynak az előkészítések, de a részletekről csak később adnak tájékoztatást. Korábbi közleményeik logikájából ugyanakkor az következik, hogy a Vodafone is át fogja hárítani az adót, s iparági értesülések szerint nem tesz máshogy a Telekom sem. Kérdés, mit lép az Invitel: a lakossági szektorban ez idáig főként vezetékes szolgáltatást nyújtó céget ugyanis árbevételéhez képest igen súlyosan terheli az adó.
Az adó áthárítását biztos nem nézné jó szemmel a kormány: ha egységesen lépnek a szolgáltatók, akkor könnyen kartellvádakkal és a Gazdasági Versenyhivatallal találhatják szembe magukat. Információink szerint mindegyik cégnél komolyan számolnak ilyen vizsgálatok elindulásának lehetőségével, avval együtt is, hogy a nemzetgazdasági tárcával folytatott tárgyalások folyamán ez a fenyegetés nem került elő. Nem is kerülhetett: a tárca képviselője ugyanis szinte végig arról a változatról tárgyalt a cégekkel, amelyik szerint az adóalany az előfizető lett volna. Így azután nem is lett volna értelme felvetni az áthárítást.
– A koncepció szinte az utolsó órában változott. Végül politikai döntés született, amikor nem merték nyíltan a lakosságra hárítani a terhet – fogalmazott forrásunk. Így viszont már valós döntési opció az adó áthárítása. Ami versenyjogilag akkor volna a legtisztább, ha a cégek az adót és az utána fizetendő áfát percre pontosan megfizettetnék az ügyfelekkel, erre azonban a számlázási rendszerek nem képesek, így valószínűbb, hogy a terhet beépítik az árakba. Ekkor viszont a GVH-nak alapos indokot adnának a vizsgálatokra, még akkor is, ha meg tudják védeni álláspontjukat.
Az áremelés esetében érzékeny pontnak számítanak a hűségszerződések: noha a Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság állásfoglalása szerint a percdíjak emelése a készülékvásárlási kedvezményért cserébe vállalt kötbértől nem mentesíti az ügyfelet. A kedvezményhez kapcsolódó díjcsomagra vállalt hűségnyilatkozatokat viszont felmondhatná az ügyfél – legalábbis ez volt a szakma vélekedése akkor, amikor a jelenlegi válságadók kivetését követően tavaly két alkalommal is árat emeltek a szolgáltatók. A részleges adóáthárítást ugyanis – a politikusok nyilatkozataival ellentétben – akkor sem sikerült megakadályozni.
A Telenornak az áthárításról szóló tegnapelőtti közlésére Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott és „távközlési szakértő” úgy reagált: ha az egyik cég árat emel az adó miatt, akkor az ügyfélnek át kell mennie egy másikhoz, amely nem emel árat.
– Nyugodtan csökkenthetik a távközlési díjakat – mondta a Fidesz szóvivője, rámutatva arra, hogy a válságadó jövőre már nem él, tehát mérséklődik a szolgáltatók adóterhelése. Nem mindegy persze, hogy a mostani, magasabb szinthez, vagy ahhoz képest, hogy eddig azzal hitegették a pia cot, a válságadókat 2013 januárjával kivezetik a rendszerből.
A szóvivő mindehhez hozzátette: az adatok azt mutatják, hogy a telekommunikációs cégek az ágazati különadót sem hárították tovább a lakosságra, sőt még csökkent is az árindex. Igaz, a következő mondatával cáfolta is önmagát, amikor a szektor erős adóztatásának indoklásául idézett egy OECD-tanulmányt, amely szerint hazánkban az átlagosnál drágábbak a távközlési szolgáltatások.
A nemzetgazdasági tárca is kitart amellett, hogy nem lesz áthárítás, mert a piaci verseny úgyis megakadályozza azt. Szintén hivatkoznak a távközlési szektor fogyasztói árindexére. Az ellentmondást, hogy az erős verseny és a magas árak hogyan jellemezhetik egyszerre a piacot, a kormányzati kommunikációnak egyelőre nem sikerült feloldania.
Az új adóval jövőre a válságadóhoz képest jobban jár a Magyar Telekom (néhány milliárddal kevesebbet fizet majd), míg a Telenor és a Vodafone jóval magasabb összeget utal az államnak. Az Invitelt is érzékenyen érinti a teher, jól jártak viszont a főként kábeltévé- és internetszolgáltatást nyújtó vállalatok (mint a Digi és a UPC). Ezek kevesebbet fizetnek jövőre, igaz, nem mentesülnek teljesen az adó alól, hiszen maguk is nyújtanak telefon-szolgáltatásokat.
