Reklámkampány az államadósság ellen
– A minisztérium álláspontját valljuk, azaz várjuk az IMF-megállapodás megkötését – reagált lapunknak a devizakötvény-kibocsátás lehetőségét firtató kérdésre Borbély László András, az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese. A felvetés aktualitását a tegnapi, vártnál rosszabb növekedési adat adta: egy zsugorodó gazdaságnak ugyanis csak felárral hajlandóak hitelt adni a befektetők, attól való félelmükben, hogy a kormány nem tudja miből kitermelni a visszafizetendő összeget. Erről is csak óvatosan volt hajlandó nyilatkozni a szakember, szerinte immár az unióban is azon a véleményen vannak, hogy az idei és a jövő évi államháztartási hiány három százalék alatt lesz, ez pedig vélhetően a hozamok csökkenését eredményezheti.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint sem szabad sietnie a kormánynak a kibocsátással. A befektetőket megnyugtató jó hírek hiányában életveszélyes lenne ezzel próbálkozni, ehhez a görög helyzet rendezése mellett az első IMF-tárgyalási forduló kitűzése szükséges. Valamint az, hogy az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) június végi ülésén pozitív döntést hozzon a konvergenciaprogramban foglaltak végrehajthatóságáról, és igazolja, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány valóban három százalék alatt marad. Ha ezek teljesülnek, reálisan akkor is csak nyár végén lehet szó szerinte a kötvénykibocsátásról.
Az ÁKK tehát külföldre még nem kacsingat, viszont vannak belföldi kibocsátási tervei. Legfeljebb 120 millió forintot költenek például a másfél-két évig tartó marketingkampányra, amellyel a lakosság körében próbálják növelni az állampapírvásárlási kedvet. Ennek első eleme a kedd estétől a televíziós csatornákon látható reklámfilm, amelyet Koltai Lajos rendezett. Töröcskei István, a központ vezérigazgatója a tervekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: „az ország igen nehéz helyzetét stabilabb alapokra kívánjuk állítani az ÁKK eszközeivel.” A törekvésüket úgy is le lehetne fordítani, hogy a belföldi befektető az igazán jó befektető, mert nagy valószínűséggel újra vásárol állampapírt, vagyis megújítja az adósságot. Az ilyen befektetésekre fizetett kamatok pedig a hazai megtakarításokat, fogyasztást bővítik, ezzel élénkítve a gazdaságot.
A hazai befektetőknek szánt új termék a Féléves Kincstárjegy (FK), amelynek forgalmazásához az állam már meglévő hálózatát használják. A Népszabadság kérdésére a vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy a Féléves Kincstárjegyekből az első héten 2,2 milliárd, a másodikon pedig 500 millió forint fogyott (a forgalmazást május elején kezdték meg).
A lakosság kezében lévő állampapír-állomány 2004 óta egyébként folyamatosan csökkent. Korábban az államadósság 10 százaléka volt hazai befektetők kezében, ám ez az elmúlt év végére 3,5 százalékra csökkent.
Lassan olvad az adósság
A GDP-arányos államadósság a jelenlegi 80 százalék környékéről 2026-ra csökkenhet 60 százalék alá, amennyiben a mostani költségvetési politika folytatódik – vélik az MNB elemzői. Ez az euróövezeti csatlakozás feltételeinek megfelel, ahhoz viszont, hogy az alaptörvényben rögzített ötvenszázalékos célt elérjük, újabb fiskális intézkedésekre van szükség, vagy a növekedés még erősebb felpörgetésére.
2016-ra a költségvetés elsődleges egyenlege tartósan két százalék körül alakul majd – mondta a Magyar Nemzeti Bank által készített középtávú kitekintést bemutató Fehér Csaba vezető elemző. Kiderült: a következő másfél évtizedben is álom marad a hétszázalékos növekedés, ehelyett 2,5 százalékos GDP-bővüléssel kell beérnünk. Az adósságráta azonban ilyen mutatók mellett is folyamatosan csökken, ha nem is rohamléptekben. A Széll Kálmán Terv 2.0 végrehajtása esetén a 2016-ig tartó előrejelzési időszakban végig az uniós követelménynek számító három százalék alatt marad a hiány.
