Ehhez meglévő és új építésű vezetékeket is igénybe vennének – mondta lapunknak Toby Odone, a BP sajtófőnöke. Bulgáriában a Bulgartranszgaz nevű szállítócéggel működnek együtt, a meglévő és az új szakaszok lehetséges arányát vizsgálva. (A Bulgartranszgaz a Nabucco-tag Bulgargaz társvállalata.) A BP vizsgálatai szerint Romániában bizonyosan új beruházásokra lesz szükség. Magyarországon a Mol vezetéküzemeltető leányvállalatával, az FGSZ-szel együtt vizsgálják annak lehetőségét, miként lehet a gázt más közép- és dél-európai államok felé a meglévő rendszerrel továbbítani – szögezi le Toby Odone. A teljes hosszon körülbelül 800 kilométer új vezeték építésével számolnak. (Törökországon belül bizonyosan a meglévő rendszert használják fel.)

A SEEP terveiben Magyarország szerepe kiemelkedő – nyomatékosítja a sajtófőnök. A SEEP és az FGSZ között nagyon magas szintű a kapcsolat. Mind üzleti, mind technikai értelemben koordinálták együttműködésüket annak érdekében, hogy összehangolják a lehetséges érintettek beruházással kapcsolatos érdekeit – fogalmazott. (Ebbe akár a magyar kormánnyal folytatott megbeszélések is beleérthetők, noha az erre vonatkozó kérdésünkre Odone nem adott konkrét választ.) A munkacsoportok tanulmányozták a Magyarországról más államok irányába történő megbízható és biztonságos gázszállítás infrastrukturális és jogi lehetőségeit – tette hozzá.

A Shah Deniz konzorcium a napokban várja mind a Nabuccótól, mind a SEEP-től az üzleti és műszaki ajánlatokat – felelte a BP sajtófőnöke arra a felvetésünkre, nem jelent-e előnyt a SEEP számára a kitermelési munkálatok irányítása. (A SEEP, akárcsak a Nabucco, elsősorban Azerbajdzsán Kaszpi-tengeri Shah Deniz mezőjének gázkincsét szállítaná Európába – a kitermelést végző konzorciumot a BP irányítja.) Az ajánlatok kiértékelését követően a végső, Közép- Európán keresztül haladó nyomvonalról nyáron döntenek – szögezte le.

Arra, hogy a Mol egy ideje már saját „konkurenseként” több vasat is a tűzben tarthat, utalt az az értesülésünk, hogy a Molnál a Nabuccóból való de facto kilépés ellenére is gőzerővel zajlanak a gázszállítást célzó előkészületek. Ugyanerre utalhatott Orbán Viktor miniszterelnök is, amikor a Mol távozásának bejelentésekor megerősítette óhaját egy, az orosztól független gázszállítási forrás iránt. Úgyszintén a SEEP-et írhatta körül Hernádi Zsolt Mol-vezér is, amikor a Nabuccót a tervek hiánya, a rossz menedzsment és a beláthatatlan megtérülés miatt ostorozta.

A Mol esetleges váltása azonban újabb szög lenne az „európai álomprojekt” koporsóján. Sajtótájékoztatóján Hernádi Zsolt ugyanakkor láthatólag csodálkozott azon a kérdésünkön, hogy visszalépésük miképp befolyásolja a Nabucco tervezett magyar szakaszának esélyeit. Az ugyanis semmiben nem függ a tulajdonosok kilététől: a magyar kormány láthatólag minden jogi akadályt elhárít a megvalósítás elől. A Nabucco kapcsán eddig egyértelműen új vezetékek építéséről volt szó. A nyomvonaltervet az egykoron Mol-tulajdonú, jelenleg volt Mol-vezetők birtokolta Olajterv készítette.

Pedig korábban megfigyelők értetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy a különböző vizsgálatok miért nem veszik jobban figyelembe a meglévő honi vezetékeket. Ha tehát a SEEP így csökkenti nagyságrendekkel a bekerülési költségeket, Magyarország talán nem válik az összevissza tekergő konkurens gázcsövek földjévé. Hosszú távon talán valamennyi elképzelés megvalósul, de az időtényező – különösképp az elmúlt tíz év tükrében – döntő. Így egyelőre reménykedjünk abban, hogy a papírálmok alapján legalább egy cső valamikor tényleg keresztülszeli majd hazánkat.

A Magyar Villamos Műveknél (MVM) is vizsgálgatják a – többek között szintén azeri gázra alapozó – behozatali terveket, de ezekben sem látni még tisztán. Az állami csoport először két éve kapta meg a kabinettől az azerbajdzsáni gáz cseppfolyós szállításán alapuló AGRI-projekt magyar résztvevőjének mandátumát. Tavaly pedig kiderült, hogy a kormány a szintén állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) helyett jobb szeretné az MVM-nél látni az orosz Déli áramlat magyar szakaszának kivitelezésére alapított, azonos nevű zrt. felét is. Ezekről ugyanakkor továbbra sincs érdemi hír. Az MFB–MVM-részvényátruházás hosszú hónapok óta „folyamatban van”. A részletek iránti érdeklődésünkre az MVM-től azt a választ kaptuk, hogy az MVM jelenleg tárgyal a Déli Áramlat Zrt. részvénycsomagjának megvásárlásáról; pontos időpontról csak azok végeztével tudnak tájékoztatást adni. Ennek kapcsán lapunkat az MFB-hez irányították, ahol azonban már februárban az MVM-es váltásra hivatkozva hárították el érdeklődésünket.

Az AGRI-ról – az MVM korábbi közlései alapján – szintén csak annyit tudunk, hogy tavaly 50 ezer euróval beszálltak, majd meghallgatták az azóta távozott stratégiai vezérhelyettes beszámolóját, most pedig a „projekt előkészítése jó ütemben halad”. Az állami csoportnál részletek gyanánt azt közölték, hogy a projekt bekerülési költségét és a gáz forrását csak akkor lehet pontosan megtudni, ha majd készül rá megvalósíthatósági tanulmány. (Azért ez ügyben mélyebb műhelymunka is folyhat, hisz a magyar és a grúz kormányfő megbeszéléseinek a hivatalos kommünikék szerint is fő témája az AGRI.) Arra a kérdésünkre, hogy az MVM esetleg tervezi-e a Mol Nabucco-részvénycsomagjának át- vagy megvételét, úgy fogalmaztak: „a Nabucco projekttel kapcsolatban nem érkezett megkeresés”.

Még nem lépett az FGSZ

– A Nabucco konzorcium vezető testületének ülésein vitatják meg a Mol álláspontját a projekttel kapcsolatban – mondta Christian Dolezal, a Nabucco Gas Pipeline International GmbH kommunikációs igazgatója az MTI-nek. A Mol április 23-án jelentette be, hogy a Nabuccóval kapcsolatban több bizonytalanság merült fel, amelyeket nehéz lenne figyelmen kívül hagyni. A Mol szerint a projekt esetében mind a finanszírozási háttér, mind a gáz forrása bizonytalan, miközben a megvalósítási költségek folyamatosan nőnek. Christian Dolezal kiemelte: egyelőre nem kaptak írásbeli értesítést arról, hogy a Mol leányvállalata, az FGSZ Földgázszállító Zrt. kiszáll a projektből. A sajtóban ezzel kapcsolatban megjelent híreket nem kívánta kommentálni.

Kiemelte: a Nabucco a tranzitállamok, köztük Magyarország által aláírt és ratifikált szerződésen alapszik, ez pedig erős és egyedi jogi keretet teremt a hitelezők, a termelők és gázszállítók számára. Szólt arról is, hogy egy, már jóváhagyott költségvetés mentén dolgoznak a megvalósításon. A Törökország és az ausztriai Baumgarten között tervezett 3,9 ezer kilométeres vezeték becsült költsége nyolcmilliárd euró.

Az ennél többről szóló sajtóhíreket spekulációnak ítélte, és nem kommentálta. Szólt arról is, hogy hamarosan hivatalos ajánlatot nyújtanak be az azerbajdzsáni Shah Deniz mező kiaknázását végző konzorciumnak, amely várhatóan még idén nyáron megvizsgálja azt. Az azeri gáz Európába szállításáról 2013-ban várható végső döntés. A konzorcium ezután három-négy éven belül tudja megépíteni a gázvezetéket.