Ezzel azt a világos üzenetet küldte Matolcsy, hogy a kormány elképzelései közt nem szerepel az szja-rendszer többkulcsossá alakítása.

Ez elméletileg azt vetíti előre, hogy elhúzódó hiteltárgyalások folyhatnak majd a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Az tudható, hogy a szervezet szerint az egykulcsos adórendszer abban a formában, ahogy a kormány bevezette, nem szolgálja a gazdaság növekedését, ráadásul egyenlőtlenül osztja el a terheket a szegényebbek kárára. Ezért ez a téma biztos előkerül a tárgyalásokon: a nemzetgazdasági miniszter tegnap megerősítette, hogy az adózás lesz az egyik témája a hiteltárgyalásoknak, s nemcsak a régiek, mint az szja, de az újak is, mint a pénzügyi tranzakciós illeték vagy a távközlési forgalmi adó.

A kiszivárgó információk szerint arról már nagyjából letett az IMF, hogy az egykulcsosság feladására kényszerítse a kormányt, ám az még benne van a pakliban, hogy a kétharmados többséghez kötött módosítási korlátot eltörölteti, valamint az alsóbb jövedelmi rétegbe tartozók terhelésén is változtatást várhat el a hitelért cserébe.

A kormány valószínűleg a legfrissebb államháztartási adatokat teszi majd le a tárgyalóasztalra, bizonyítandó, hogy az egykulcsos szja nem ejt sebet az állami gazdálkodáson. Azt ugyan a kormány is elismeri, hogy több százmilliárd forintot hagyott ki a progresszív adórendszer feladásával (ami annyiban nem helytálló, hogy a félszuperbruttó megtartásával az átlagkereset felett maradt progresszív elem a rendszerben), s ez még nem jelentkezett a gazdaságban, de előbb-utóbb ez be fog következni, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy eközben az állami kasszába szépen csordogálnak az szja-bevételek.

Az áprilisi jelentős államháztartási többlet egyik okaként is a jövedelemadókat jelölte meg az NGM. Persze ebben szerepet kapott az év eleji minimálbér-emelés, valamint az elvárt béremelés, ami a jelek szerint tavasszal kezdte el érdemben javítani a bevételeket.

Az IMF-fel folytatott vitának érdekes irányt szabhat, hogy a kormány további érdemi tehercsökkentésre készül a jövedelemadózásban. Ez derült ki legalábbis Matolcsy tájékoztatóján, ahol a miniszter arról is beszélt, hogy az átalakítások újabb nagy lépések megtételét teszik lehetővé a tehercsökkentés felé.

Az utalás vonatkozhatott a személyi jövedelemadóra, bár a jelenlegi, 16 százalékos mérték így is az egyik legalacsonyabb Európában. Szóba jöhet még a társadalombiztosítási közterhek mérséklése, itt viszont a tb-ellátások finanszírozási igénye miatt kétséges, hogy a kormány kiengedhet-e több százmilliárd forintot az államkasszából. A valutaalap szakértőit minden bizonnyal mélyreható, alapos elemzésekkel lehet csak meggyőzni a további tehercsökkentés hasznáról.