Gyáravatóra

Felavatták a kecskeméti Mercedes-gyárat, Magyarország valaha volt egyik legnagyobb, mintegy 230 milliárd forintos zöldmezős beruházását. Történelmi pillanat. Véssük jól emlékezetünkbe. Eltekintve ugyanis az Audi és az Opel folyamatban lévő fejlesztéseitől, a jelenlegi kilátások szerint a jövőben nem számíthatunk hasonlóan komoly beruházásokra.

De kit érdekel, hogy mi lesz később? Tegyük magunkévá a kormányzat hozzáállását, és próbáljuk elhitetni magunkkal, hogy csak a ma számít. Különben sem túl udvarias dolog elrontani a siker ízét azzal, hogy a jövőbe vagy a múltba tekingetünk, és pillanatnyilag kedvezőtlen számokat, tényeket citálunk.

Pedig ünneprontóként le lehetne írni, hogy a Daimler-Benz magyarországi beruházásáról még Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején született az elhatározás, amit egyébként hosszas előkészítés előzött meg. Orbán Viktor kormányfőnek túl sok köze nincs a sikerhez. Annál több van ellenben ahhoz, hogy a leállított, lelassított infrastrukturális fejlesztések miatt – a gyorsforgalmi utak vagy a vasút területén – a szállításban és a raktározásban közel negyedével estek a beruházások. Stratégiailag fontos nemzetgazdasági ágazatról van szó, amely kitörési pontot jelent az országnak. A lakásépítési mélypont, valamint az üzletiingatlan-fejlesztések visszaesésének következtében az ingatlanberuházások 20,4 százalékkal csökkentek egy év alatt. A válságadó áldásos hatása, hogy a pénzügyi ágazat beruházásai az előző évi 80 százaléka körül alakultak. A különadók lefojtották a kereskedelmet és a távközlést is, amelyek cégei csak azokat a beruházásokat hajtották végre tavaly, amelyekről már jóval korábban döntöttek. A működő tőke épp csak csordogál az országba. Ha jólneveltségünk nem tartana vissza, akkor azt is leírnánk, hogy behozhatatlan lemaradást szenvedett el az ország amiatt, hogy a kormányváltás után egy évre gyakorlatilag lebénult az uniós pályázati rendszer, és az Új Széchenyi-terv sem pörgeti a remélt módon a gazdaságot. De nem szolgálja az ország gyarapodását a PPP-projektek leállítása vagy a presztízsberuházások megvalósítása sem.

Pedig a beruházás a legerősebb növekedési tényező, jelentős tovagyűrűző hatása van, s befolyásolja az ország versenyképességét az infrastruktúra- vagy a technikai fejlettség révén. Most még aligha tudható, mennyire fognak hiányozni azok a fejlesztések, amelyek elmaradtak, vagy amelyeket elbukott az ország a kormány kiszámíthatatlan, visszamenőleges hatású gazdaságpolitikája miatt, de az biztos, hogy meg fogjuk érezni.

De ne tévedjünk, a központi agymosás akkor is kifejti hatását, amikor a semmit kell eladni. Előre látom a bő egy év múlva induló híráradatot, amelyben szerepelve a kormány tagjai néhány tízmillió forintos, pár munkahelyet teremtő beruházások átadásán vagdossák vadul a szalagot. Az meg, hogy azok gazdasági hatása szinte a nullával egyenlő, legyen majd más gondja.

FOTÓ: MÓRICZ SIMON
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.