Brüsszel vizsgálja a plázastopot
A bizottság brüsszeli tudósítónknak adott válaszában nem tért ki arra, hogy pontosan milyen stádiumban van a vizsgálat; a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy az uniós hatóságok egyelőre tájékozódnak a jogszabályról, illetve a végrehajtás módjáról.
Az Országgyűlés tavaly december elején fogadta el az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítását. Ebben 2014 vé géig moratóriumot hirdettek minden, háromszáz négyzetméternél nagyobb kereskedelmi létesítményre, vagyis külön engedély nélkül addig Magyarországon nem épülhetnek új áruházak, bevásárlóközpontok. Felmentést a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) képviselőiből álló plázastopbizottság adhat. Az NGM nemrégiben jelentette be, hogy eddig tíz, ötezer négyzetméternél kisebb épületre adtak be kérelmet a testülethez, s hét vállalkozás kapta meg a felmentést, míg három nem.
Brüsszel érdeklődését az is kiválthatta, hogy a hazai törvényhozók nem csináltak belőle titkot: a törvény célja a nagyméretű áruházláncok előretörésének, további terjeszkedésének a megakadályozása. Ráadásul nem is a magyar plázastop az első, ilyen jellegű jogszabály, amely a bizottság elé kerül. Az Európai Bíróság tavaly döntött a bizottság és Spanyolország közötti ügyben. Korábban Katalóniában egy olyan szabályozást vezettek be, amelyben az új, nagyméretű áruházak létesítését ahhoz kötötték, hogy a beruházás milyen hatást gyakorol a meglévő kereskedelmi egységekre. A bizottság kötelességszegési eljárást indított Spanyolországgal szemben, az ország pedig a bírósághoz fordult, ám a luxemburgi testület végül 2011 márciusában visszautasította a spanyol kérelmet. Az indoklás szerint a tagállamok a kiskereskedelmi létesítmények megnyitását nem tehetik függővé olyan gazdasági megfontolásoktól, mint a meglévő kiskereskedelemre gyakorolt hatás vagy a vállalkozás piaci részesedése.
Igaz, mint az a Népszabadság birtokába került háttértanulmányból kiderült: a hazai törvényhozók úgy látták, van kiskapu. Pontosan az Európai Bíróság ezen döntésére hivatkozva látta úgy a vélhetőleg a plázastopon ügyködő kormányzati lobbistáknak írott elemzés szerzője, hogy amennyiben környezetvédelmi vagy fenntarthatósági elvekre hivatkoznak, akkor Brüsszelnek szemet kell hunynia amagyar plázamoratórium fölött. Pontosan ezért is szerepel a magyar törvényben az új kereskedelmi egységek elbírálásának a szempontjai között a beruházás „a vidékre és a környezet védelmére gyakorolt hatása”.
Nem ez az egyetlen, kiskereskedelmi ágazatot érintő ügy, amivel most Brüsszel foglalkozik. Az unió hasonló vizsgálódásba fogott az Erzsébet-utalványok miatt is. Ezzel kapcsolatban úgy hírlik, nem is annyira az utalványok jogi hátterét, hanem az utalványrendszer működtetésének a módját vizsgálja a testület.
Hasonlóan Brüsszel előtt van a zárószavazás előtt álló, a dohánykereskedelmet államosítani szándékozó trafiktörvény javaslata is. Igaz, itt a törvényalkotó Lázár János, illetve a Fidesz-frakció döntött úgy, elküldik Brüsszelnek a jogszabálytervezetet, ám mint megírtuk, egy egyelőre tisztázatlan „malőr” folytán a javaslatban lévő módosítások megszavazása előtt pár nappal küldték ki a dokumentumot az Európai Bizottságnak, s a dokumentumban annak is nyoma maradt, hogy az a Lázárral jó kapcsolatot ápoló Sánta János, a Continental Dohányipari Zrt. vezetője kezén is keresztülmehetett. Mint kormánypárti forrásokbólmegtudtuk, a frakcióban arra készülnek, hogy a bizottság rövidesen elmeszelheti a javaslatot, ám a Fidesznek már gyakorlatilag a fiókban van a törvény újabb, EU-konformnak vélt verziója.
