A jegytulajdonosok még februárban nyílt levélben fordultak Orbán Viktor miniszterelnökhöz a patthelyzet feloldását, a papírok rövid határidőn belüli, méltányos áron történő bevonását kérve. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) lapunknak küldött válaszaiból azonban az derül ki: azóta sem történt semmi az ügyben. A tárca a jegyek közeljövőbeli felhasználási lehetőségét firtató kérdésünkre úgy válaszolt: egyelőre általános információt tudnak adni, vagyis ha valaki kezdene valamit papírjaival,

akkor marad a földárverés vagy a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) való értékesítés. Felvetésünkre, hogy esetleg a magán-nyugdíjpénztári vagyon részeként átvett tőzsdei részvények értékesítésekor szerepet kaphatnak-e a papírok, csak annyit jegyeztek meg, az említetteken túl a kárpótlási jegyek más jellegű felhasználásáról egyelőre nem született kormánydöntés.

A kormányzatnak régi restanciája van a kárpótlási jegyesekkel szemben. A Kárpótlási Jegytulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete (KJÉE) tíz éve már írt egy nyílt levelet még az első Orbán-kabinetnek, ám ahogy akkor, úgy azóta az egymást váltó kormányok alatt sem történt előrelépés. Pedig, ahogy akkori levelében a KJÉE is felhívta a figyelmet, még 1999 nyarán kormányhatározatban bízták meg az Igazságügyi és a Pénzügyminisztériumot a kárpótlási jegyek bevonásának kidolgozására.

Azóta is csak elvétve volt lehetőség a papírok felhasználására, így a legegyszerűbb módja a hasznosításnak valóban a tőzsde lehet. A BÉT-en azonban csak a névérték töredékéért találni vevőt, már ha egyáltalán, mivel a kereskedési adatok szerint üzletet csak hébe-hóba, hetente egy-két alkalommal kötnek a papírra. Az elmúlt egy évben 386 forint volt a leg alacsonyabb, és 557 forint volt a legmagasabb jegyzésár, miközben a kárpótlási jegyek aktuális névértéke 1742 forint. Az utóbbi összeg, vagyis amelyért az államnak a beváltás értékét garantálni kellene, még 1995 elején alakult ki. A parlament az 1991-es kárpótlási törvényben úgy határozott, nem szeretné megrövidíteni azokat, akik nem az első körben, hanem csak később kapnak kárpótlási jegyet, ezért a képviselők úgy döntöttek, hogy az egyébként ezer forint névértékű papír a jegybanki alapkamat háromnegyedével kamatozik. Ez a kamathalmozási folyamat 1995 elejéig tartott, amikor is a kamatokkal növelt érték lett az aktuális névérték, vagyis az 1742 forint.

A Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM) kapott adatok szerint a lakosságnál még 2,59 milliárd forint kárpótlási értékpapír van. Ebből a kárpótlási jegyek állománya 1,97 milliárd, míg a többi úgynevezett mezőgazdasági vállalkozásokat támogató utalvány. Utóbbiakkal kapcsolatban a KIMmegjegyzi, hogy több kárpótlási célú földárverés van még hátra, melyek közül mindössze egyetlen esetben lehet utóbbiakat felhasználni. (Az árverések időpontjáról egyelőre nincs információja a tárcának.) Eddig egyébként a 170,8 milliárd forint értékben legyártott kárpótlási értékpapírból (amelyből 161 milliárd volt a kárpótlási jegy, és kilencmilliárd az utalvány) 155,1 milliárdot vontak be. A fennmaradó rész kisebb hányada van a lakosságnál, míg a nagyobb részét, 12,5 milliárd forint értékű papírt át sem vettek – tájékoztatott az NGM.