A kooperáció egy sajtóhír kapcsán derült ki: a Napi Gazdaság múlt csütörtöki számában beszámolt róla, hogy a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének (DBMSZ) elnöke – azaz a hivatalos dohánylobbi jelenlegi vezetője – nevével megegyező nevű felhasználó hozta létre a trafiktörvénynek az Európai Bizottság honlapján jelenleg, a legutolsó módosítást is tartalmazó olvasható verzióját.

A Fidesz frakcióvezetője még decemberben nyújtotta be az Országgyűlésnek javaslatát a dohány-kiskereskedelemről. Az előterjesztéshez Lázár február 19-én nyújtott be egy zárószavazás előtti módosító javaslatot, amit az Országgyűlés másnap elfogadott, ám a törvény zárószavazását – fideszes javaslatra – elhalasztották. Mint később kiderült, előbb Brüsszel véleményét akarták kikérni. Azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) uniós notifikációval foglalkozó főosztályáról már napokkal korábban, február 16-án kikerült Brüsszelbe a szöveg, méghozzá úgy, hogy az tartalmazta a három nappal később elfogadott módosításokat is.

Az idő előtt kiküldött dokumentumot egy „Sánta János” névvel regisztrált felhasználó gépén hozták létre. Mivel a DBMSZ jelenlegi elnökét, illetve a Continental Dohányipari Zrt. vezetőjét is így hívják, megkerestük, hogy róla van-e szó. Sánta János a Népszabadságnak elmondta: badarság lenne azt gondolni, hogy a teljes törvényt ő írta volna, illetve úgy fogalmazott: „ha ő lett volna, akkor sokkal okosabban járt volna el.” Azt ugyanakkor elismerte, hogy időről időre kapott szövegtervezeteket szakmai egyeztetésre, véleményezésre a törvényhozóktól.

Ezt kormányközeli forrásokból is megerősítették lapunknak, de hangsúlyozták, más törvények esetében is be szokták vonni a szakmát az előkészítésbe. Az adótörvényekről szóló javaslatok például megjárják a legnagyobb adótanácsadó cégeket, mielőtt szavaz róluk a parlament. Ami tény: Sánta János és Lázár János között folyamatos volt az egyeztetés az ügyben. Így fordulhatott elő, hogy az egyik szövegvariáció éppenséggel egy, Sántához köthető gépen készült.

A Continental vezetőinek nem kell messzire menniük, ha kormánypárti képviselővel szeretnének konzultálni: a cég disztribúciós részlege történetesen a Lázár János irányította városhoz, Hódmezővásárhelyhez kötődik, emellett a Continental felügyelőbizottsági tagja Dancsó József fideszes honatya. Lázár János és a Continental szívélyes viszonyáról tanúskodik, hogy az egyetlen hazai tulajdonú dohányipari cég 15. születésnapi ünnepségére Lázár János videoüzenetet küldött: „város és a kormány támogatásáról” biztosította a cégcsoportot, amely „kezdettől fogva állta a versenyt a multinacionális cégekkel szemben”.

Nos, nagyon úgy tűnik, hogy ez nem csak ünnepi alkalomra tartogatott lózung volt. Az ügyet ismerő kormányzati forrásaink szerint a trafiktörvény célja az egészségvédelem mellett az, hogy csökkentsék a multinacionális cégek által előállított cigaretta mennyiségét és helyzetbe hozzák a Continental Zrt.-t. Jelenleg ugyanis a multik, így a Philip Morris és a British American Tobacco (BAT) és az Imperial Tobacco által előállított áru a piac 85-90 százalékát fedi le, míg a maradék az egyetlen, a kormányoldalon „hazainak” tartott gyártó Continentálé. Az egyelőre Brüsszel előtt parkoló törvényjavaslat alapján egyrészt jelentősen lecsökkenne az eladóhelyek száma – így teljesülhetnek a törvény címében és indoklásában szereplő egészségvédelmi célok is – ugyanakkor ebben a beszűkült eladási csatornában a hazai gyártó Continental termékei azonos méretű eladói felületen tudnak majd megjelenni, mint a jóval nagyobb vetélytársak árui.

A csata azonban hosszúnak ígérkezik. Kormányzati berkekben azzal számolnak, hogy a nagyobb cégek Brüsszelben megfúrják majd a javaslatot. Forrásunk sejtetni engedte, hogy amennyiben az unió előtt elvérezne a jogszabály, úgy az asztalfiókból már egy újabb tervezet kerülne ki, melyben osztrák mintára a dohánykereskedelembe bevonnának más eladóegységeket – például áruházláncokat vagy benzinkutakat –, ám úgy, hogy ők a dohányt a koncessziós „Nemzeti Dohányboltokból” vásárolhatnák meg. Utóbbiakat jelen állás szerint kis családi vállalkozások kaphatnák meg, pályázat keretében. Egyelőre még kérdéses, milyen vállalkozási formában: elképzelhető, hogy egyéni vállalkozások indulhatnak csak, még a betéti társaságokat is elzárhatják a pályázattól. Erre a tulajdonosi átfedések elkerülése miatt lenne szükség.

A helyzet pikantériája, hogy a helyzetbe hozni kívánt Continental, illetve a multik java része – a mindenféle szakmai érdekszövetségtől 2007 óta itthon és külföldön egyaránt tartózkodó Philip Morris kivételével – jelenleg együtt alkotják a DBMSZ-t. A szövetséget tavaly ősszel azzal a felkiáltással alapították meg, hogy az 1994-ben alakult, ám mára megszűnt korábbi szervezet (a Magyarországi Dohányipari Szövetség) egy termelői cég (Universal Leaf) bevonásával jóval hatékonyabban tud majd működni, mint a dohányipar korábbi esernyőszervezete. A cél érdekében a multik tavaly ősszel minden további nélkül belementek, hogy a szövetség első soros elnöke a jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Continental Zrt. legyen, dacára, hogy a cigarettagyártók közül a Continentalnak a legkisebb a piaci súlya.

A Brüsszel előtt lévő javaslatban azonban semmi nyoma nincs az DBMSZ tagságát alkotó multik – BAT, Universal Leaf, Imperial Tobacco – által is szorgalmazott javaslatoknak. Az DBMSZ elsősorban amellett kardoskodott, hogy a törvény által előirányzott 5-6 ezer elárusítóhely helyett 10-12 ezer működjön Magyarországon, de más, korábban szorgalmazott kérésük sem köszön vissza a javaslatból. Tény, hogy a DBMSZ-cégér alatt nagyon eltérő profilú és érdekű cégek próbálnak érvényesülni – sokszor külön-külön. Sánta János arra a kérdésre, hogy a DBMSZ többi tagja látta-e a törvényjavaslatot, úgy fogalmazott: „Minden bizonnyal”. Szerinte ugyanis a dohánycégek eddig is hozzáfértek az alakulóban lévő jogszabályokhoz. Ezt kormányzati forrásaink is megerősítették, az egyik dohányipari multi például többször is egyeztetett a szakminisztériummal.