3-2-1 és vége? Rászámoltak a forintra

A kormány gazdaságpolitikája, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió (EU) tandemével tervezett hiteltárgyalások körüli bizonytalanság, a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét csorbító, Brüsszelben is kifogásolt új törvények, a jegybanki devizatartalék részbeni elvonásának lebegtetése – mindez szerepet játszhatott abban, hogy tegnap negatív rekordot döntött a forint euróval szembeni árfolyama.

A november végén beállított eddigi rekordot, a hajszállal a 318 alatti szintet szerdán négy forinttal haladta meg az euró ára, amely délután 321 forinton tetőzött, de ezt követően sem gyengült 320 alá. A svájci frank a reggeli 259-ről 263 forint fölé szaladt, míg a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1,15 százalékos mínuszban zárta a napot. Soha nem látott magasságba, 700 bázispont fölé nőtt a CDS-felár: az uniós államok körében a magyarnál most már csak a görög és a portugál csődkockázati mutató áll magasabban.

– A nemzetközi piaci hangulat nem különösebben rossz, a hazai eszközök gyengülése tehát egyértelműen itthoni fejlemények eredménye – mondja Samu János. A Concorde Értékpapír Zrt. makrogazdasági elemzője szerint az IMF/EU-tárgyalások látszólagos lefagyása olyan nagy kockázatot jelent a befektetőknek, amit nem tolerálnak. – A két ünnep közötti időszakot még megúsztuk, akkor a piaci szereplők többsége szabadságon volt, és nem figyelt a magyarországi eseményekre. A rendszerbe akkor beépült feszültségek most csapódnak le – tette hozzá Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.

A kormány továbbra is azon a véleményen van: az IMF/EU-hitelmegállapodásra csak védőhálóként van szükség, az ország továbbra is képes magát a piacról finanszírozni. Az elemzők és a befektetők azonban nem így látják: az európai országoknak idén a tavalyinál több lejáró államadósságot kell újrafinanszírozniuk a piacokról, s a megugró költségvetési hiányok miatt is több pénzre lenne szükségük, miközben a források beszűkülése és az általános bizalmatlanság miatt kevesebb pénz, és az is csak drágábban áll majd rendelkezésükre. Az államadósságok finanszírozásáért folytatott versenyben Magyarország könnyen alulmaradhat. Ennek jelei már látszottak az Államadósság Kezelő Központ utóbbi aukcióin is, melyek nem voltak maradéktalanul sikeresek. Tegnap például jövőre lejáró kötvényeket cseréltek volna új, tízéves futamidejű papírokra, ám az ajánlatok olyan magas hozamelvárásokat tükröztek, hogy az ügyletből végül nem lett semmi.

A hosszabb futamidejű állampapírok hozama már most is messze van a tolerálható, 5-7 százalékos szinttől, az öt- és a tízéves kötvények esetében tegnap – több hónapos rekordokat megdöntve – 10,6-10,7 százalékra emelkedtek. Ilyen magas hozamok mellett az idén lejáró négymilliárd eurónyi devizatartozás újrafinanszírozása, illetve a további, nagyjából kilencmilliárdos finanszírozási igény kielégítése roppant terheket jelent – ha egyáltalán sikerül ennyi pénzt összeszedni. Ezért gondolja úgy a piac, hogy nincs alternatívája az IMF/EU-megállapodásnak. A 320 forintos euró az utolsó figyelmeztetés a kormány számára.

– Azt sem szabad elfelejteni, hogy az egyszer „elengedett” árfolyamot csak nagyon nehéz, izzadságos munkával lehet újra visszahozni a normális szintre – fűzte hozzá Karagich István, a Blochamps Capital első embere.

3-2-1 és vége? Rászámoltak a forintra

Az euró és frank mellett eltörpül a forint
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.