MSZP-s nem a bővítésre
Az állami erőmű több ezermilliárdos bővítésére alapot adó 2009-es „elvi” határozatot az akkor még kormányon lévő MSZP és ellenzéki Fidesz is megszavazta. A szociálliberális koalíció ingadozó tagja, az SZDSZ szintén beadta a derekát, továbbá az akkor független volt MDF-esek többsége is az igen gombot nyomta meg. A szocialistákat kikezdhetetlennek tartott régi kapcsolatok kötötték az atomiparhoz. A Fidesz korábban sokkal kevésbé számított az ügy lelkes pártolójának. Ám 2009-re Orbán módszeresen lecsendesítette a belső ellenzéket.
Ekkorra sajátos együttműködés alakult ki az MSZP és a Fidesz között, ami a szocialista Podolák György és a fideszes Fónagy János együttműködésében öltött testet. (Mára Podolák György kikerült a parlamentből, de továbbra is vezeti az MSZP energetikai tagozatát, míg Fónagy János államtitkárként a szakminisztérium vezetője Fellegi Tamás tárcavezető lemondása óta.) Azóta nagyot fordult a világ: Orbán Viktor egy csütörtöki tájékoztatóján már arról számolt be, hogy Magyarország a jelenlegi 40-ről 60 százalékra kívánja növelni a nukleáris energia részarányát az áramtermelésben. Teljes mellszélességgel kiáll a paksi bővítés mellett a Jobbik is, amelynek elnöke, Vona Gábor tegnapi paksi látogatása során újfent megerősítette, hogy pártja atomenergia-párti.
Az MSZP és a Fidesz az előző ciklus végén egyre több, energiacégeket érintő kérdésben helyezkedett azonos álláspontra. Ilyen volt például a magánkézben lévő Mol és az állami Magyar Villamos Művek (MVM) támogatása. Ez mindkét fél részéről megkívánt némi politikai átprofilozást: a szocialista frakció szinte versenyt hazafiaskodott a Fidesszel – olykor saját kormányukkal is szembeszállva –, míg Orbánék több ügyben is átvették az energialobbi érvrendszerét. A bővítés ellen inkább fideszesek foglaltak állást. Tartózkodott a mostani kormány energiapolitikáját – így az atompártiságot is – lemondásáig kézben tartó Bencsik János, Deutsch Tamás és Cser-Palkovics András az elutasítók közé tartozott, s nem szavazott a korábban fenntartásait hangoztató Tasó László.
A ma már a Demokratikus Koalícióban (DK) politizáló Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő, illetve a ma már szintén DK-s államtitkára, Oláh Lajos bizonyára csak más elfoglaltsága miatt nem szavazott: akkortájt következetesen és határozottan az erőműbővítés mellett törtek lándzsát. Csakúgy, mint az előző szocialista frakció nagyjai: Podolák mellett például az azóta is nagy hatalmúnak tartott Puch László expénztárnok. Mesterházy Attila sem lógott ki a sorból: képviselőtársaival együtt például határozottan támogatóra írta át a liberálisok kétértelműre sikeredett erőmű-bővítési javaslatát. A „fáklyát” Gyurcsány utódja, Bajnai Gordon továbbvitte.
A fukusimai katasztrófa után az MSZP-ben furcsa változások mentek végbe. Mesterházy Attila a nyáron – épp lapunkban – „zöldfordulatot” hirdetett meg, de erről azóta nem találtunk konkrét állásfoglalást. Egy akkori blogbejegyzés azonban már jelezte, hogy átalakulhat a párt véleménye. „A világban zajló események hatására erősen meg kell fontolni a bővítés tervét. Továbbmegyek, igazuk van azoknak, akik szerint az üzemidő meghosszabbításának időtartama, annak biztonsági feltételei is átgondolásra szorulnak. Ehhez mindenképpen szükség lesz egy széles körű – és valódi! – társadalmi egyeztetésre a lehető legjobb megoldás érdekében.”
Az irány világosnak tetszik, de azt még nem volt módunk megkérdezni a pártelnöktől, hogy miként jutottak el az atomerőmű-bővítés elutasításáig. Józsa István szocialista képviselő, az energetikai munkacsoport tagja, a gazdasági bizottság alelnöke lapunkat emlékeztette arra, hogy az elmúlt húsz évben egyetértés, folyamatos párbeszéd volt a parlamenti pártok között a bővítést illetően, ám a Fidesz kormányra kerülése után megszűnt az ellenzék tájékoztatása. A pártban úgy vélik, a fukusimai baleset óta a bővítés társadalmi támogatottsága is jelentősen csökkent. Így most „széles körű párbeszédet” követelnek, ami alatt népszavazást értenek, illetve tartanak megfontolandónak. – Amíg a Fidesz nem tájékoztatja érdemben a társadalmat a beruházás részleteiről, feltételeiről, a szocialista párt nem támogatja az atomerőmű-bővítést – összegezte álláspontjukat a képviselő. Arra a kérdésünkre, hogy van-e mélyebb, elvi megfontolás is a véleménymódosulás mögött, utalt az elnök által meghirdetett zöldfordulatra.
Kissé más hangsúlyokkal nyilatkozott a témában Podolák György, akinek honlapján még mindig megtalálható egy másfél éves, határozott bővítéspártoló nyilatkozat. Kétségtelennek nevezte, hogy az események nyomán változik a párt álláspontja, melynek a kikristályosodása azonban még tart. Fukusima és a Fidesz politikája tükrében fontosnak tartotta a kérdés „társadalmiasítását”, de a népszavazást csak kérdésünkre nevezte megfontolandó lehetőségnek.
A DK felülvizsgálná a szerződéseket
A DK részéről Oláh Lajos lapunk kérdésére kifejtette: pár hetes párt lévén egyelőre nincs hivatalos álláspontjuk a bővítés kérdéséről. Úgy vélte ugyanakkor, az MSZP irányváltását a társadalmi támogatottság vélt csökkenése befolyásolhatta. Azt viszont leszögezte: ha a Fidesz továbbra is kizárja a nyilvánosságot az előkészítésből, a DK fenntartja a jogot arra, hogy ha kormányra kerül, a kivitelezésre kötött szerződéseket felülvizsgálja.
