A CBA is a szerződött partnerek közé kerülhet – velük legalább tárgyaltak

Reviczky Zsolt

Egyelőre úgy néz ki, hogy az új állami étkezési jegyet, az Erzsébet-utalványt kibocsátó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) a közeljövőben a Cooppal fog szerződést kötni. A cégnél elmondták, hogy célegyenesben vannak a tárgyalások, és rövid időn belül aláírják a megállapodást a MNÜA-val. A CBA-nál és a Reálnál még vizsgálják a szerződés feltételeit – tájékoztatták lapunkat. A CBA-nál Fodor Attila kommunikációs vezető elmondta: élelmiszerforgalmuk 8-10 százalékát teszik ki az utalványok.

Feltűnhet, hogy a cégek közt nem szerepelnek a multinacionális kereskedőláncok. Lapunknak arról számoltak be, hogy természetesen őket is érdekelné a lehetőség – korábban, a hidegétel-utalványok adóterhének a megszigorítása előtt volt olyan áruházlánc, ahol a napi élelmiszer-forgalom mérhető százaléka az utalványos vásárlásból jött be –, ám egyetlen, nekünk nyilatkozó hipermarketláncot sem keresett meg az MNÜA. A Tescónál elmondták: nyitottak a lehetőségre, és vizsgálják az Erzsébet-utalvány alkalmazásának részleteit. Az Auchannál úgy fogalmaztak: felvették a kapcsolatot az MNÜA-val, ám szerződésig nem jutottak el.

Az Erzsébet-utalványt kibocsátó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány cége, a Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) Zrt. mindeközben tovább szolgálja a magyar állami érdekeket azzal, hogy a Raiffeisen Bank helyett az államkincstárnál fogja kezelni az évente mintegy 150 milliárd forintos forgalmat jelentő utalványok készpénzfedezetét, ami 30-50 milliárd forintnyi betétet jelent. Legalábbis erről számolt be a minap a Magyar Nemzet, de a lap értesülését a Raiffeisennél nem kívánták kommentálni. Akárcsak a NÜSZ-nél, ahonnan azt az információt kaptuk, hogy a jövő hét elején a sajtó minden kérdésére válaszolnak majd egy tájékoztató keretében.

A három francia utalványforgalmazó cég piacát lefedni hivatott Erzsébet-utalványt január elsejétől a fogyasztásra kész étel vásárlására, havi ötezer forint értékben lehet adókedvezménnyel, béren kívüli juttatásként adni. Az értéke 12,5 ezer forint havonta ott, ahol a munkáltató telephelyén étkezde üzemel. Mint Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke lapunknak kifejtette, az adóhatóság általa ismert legfrissebb álláspontja szerint nem minősül munkahelyi étkezdének a bérirodaházi büfé, mivel az ottani bérlők telephelye – így a büfét üzemeltető vállalkozásé is – elkülönül.

Nagy kérdés, hogy miként alakul jövőre a cafeteriapiac: több cégnél sem ismerik még a munkavállalók a jövő évi keretüket, illetve annak felhasználhatósági lehetőségeit. A béren kívüli juttatások ügyében ugyanis első körben a munkáltató dönt, nemcsak a keret nagyságáról, hanem elköltési lehetőségeiről is. Az a cég, amelyik nem szerződik például SZÉP-kártyára, annak dolgozói nem tudják keretüket arra kérni. Információink szerint éppen ezért hamarosan nagyszabású, közös információs kampányba kezdenek a SZÉP-kártya kibocsátói (három bank), hogy minél szélesebb körben megismertessék terméküket.

A helyzet több szempontból is különös, hiszen alig több mint két hét múlva elkezdődik az új év, és életbe lépnek a változtatások. A nagyközönség számára szinte a semmiből előhúzott Erzsébet-utalványnak gőzerővel építgetett terep rögösségét az állami érdekeltségű étkezésiutalvány-piacon alig egy hónapja még egyedüli esélyesként számon tartott Posta Paletta gyorsan kiépített rendszerének, vagyis 15 ezer beváltóhelynek az átvételével is enyhítik majd. Persze még erről sem lehet semmi konkrétumot tudni, csak a szándékot erősítette meg egy hónapja a NÜSZ illetékes vezére.