Magyar helyzet: a gazdag még gazdagabb lesz

Az OECD vizsgálata szerint Magyarország azon államok csoportjába tartozik, ahol a 2000-es évek folyamán nem nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség – sőt valamelyest mérsékelni is sikerült. Rajtunk kívül idesorolja a tanulmány Chilét, Görögországot és Törökországot is.

– A jövedelmi különbségek kialakulását nagymértékben (de nem kizárólag) befolyásolja az adórendszer – állítja Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő. Magyarország esetében a jövedelemképződés nemcsak a látható gazdaságban zajlik, hanem a szürke- vagy feketegazdaságban is, ami megnehezíti az összevetéseket. A szakértő szerint idehaza a legszegényebbek és leggazdagabbak közt hétszeres a jövedelemkülönbség mértéke. Ehhez közeli, hatszoros rést mutatott ki az OECD a korábban a jövedelmek egyenlőbb arányú elosztásáról ismert német, dán és svéd gazdaságokban.

– A lineáris adórendszer mindenképpen növeli az egyenlőtlenségeket – állapította meg a szakértő, és hozzátette: ha nem így lenne, nem kellene itthon különféle kompenzációs technikákkal gondoskodni a nettó keresetek megőrzéséről. Korábban progresszív volt a magyar jövedelemadózás, vagyis a tehetősebbekre nagyobb adóteher került, mint a szegényebbekre. Tény, hogy számos kiskapu jellemezte azt a rendszert: a vagyonosabbak ki tudtak bújni az adófizetés alól (például a jövedelem külföldre menekítésével), valamint többféle kedvezményt lehetett igénybe venni, ami nem segítette a tisztánlátást a tényleges adóterhelést illetően.

A jövő évi költségvetéshez csatolt háttérszámítások szerint az egységes, 16 százalékos kulcs ellenére a tényleges adóterhelés 15,1 százalék lesz 2012-ben, betudhatóan a megmaradt néhány kedvezménynek. Ezek közül kiemelkedik a családi adókedvezmény. A parlament elé terjesztett javaslat számai beszédesek a kedvezmények szűkülését illetően: míg tavaly összesen 625,6 milliárd forint kedvezményt érvényesítettek a jogosultak, addig a 2012. évi előirányzatban 10,9 milliárd forint szerepel.

De igazán az összevont adóalap után fizetett adó (ami nem azonos a büdzsébe befolyó szja-bevétellel, ahhoz még hozzá kell adni az elkülönülten adózó jövedelmek utáni adót, illetve a kifizetőkön keresztül érkező szja-t) alakulása mutatja meg, hogyan hat az adóterhelésre az egykulcsos adó általános alkalmazása. Tavaly, amikor még 17 és 32 százalékos kulcsok szerepeltek az adótáblában, 1386,1 milliárd forint volt az adó. Ez az idén 1058,4 milliárdra csökken. A két év adószabályozásában – az egyetlen kulcs bevezetésén túl – lényeges különbség egyedül az adójóváírás mérséklésében fogható meg, ami a kisebb jövedelműeket sújtotta, ott tehát nem csapódhatott le a költségvetésből kieső adó. Ha figyelembe vesszük, hogy a progresszív adótábla és a kedvezmények széles köre mellett az alsóbb jövedelemkategóriákban bőven tíz százalék alatti volt az adóterhelés mértéke, míg ez mostanra tíz százalék fölé emelkedett, megállapíthatjuk, hogy nem ez a kör volt a nyertese az adóváltozásoknak.

Jövőre az eredeti tervek szerint 1290,5 milliárd forintra ugrik vissza az összevont adóalap utáni adó: a szabályozásban most annyi változik, hogy a félszuperbruttó csak havi 202 ezer forint felett marad a rendszer része, ugyanakkor az adójóváírást teljesen kivezetik. Ezek az intézkedések fájnak a kisebb jövedelműeknek, mert a szuperbruttó megszűnése nem ellentételezi az adójóváírás kivezetését (különben nem lenne szükség a munkaadóra kényszerített kompenzációkra), valamint a középosztálynak is, hiszen annál megmarad a szuperbruttó, de szintén elesik az adójóváírástól. A még többet keresők terhelése nem változik, ők eddig sem vehettek igénybe adójóváírást. Az adóbevételeket nyilván befolyásolja a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás alakulása, ám a tendencia így is egyértelműen kirajzolódik.

Érvek és ellenérvek

Régóta folyik a szakmai vita az egykulcsos adórendszerről. Akik mellette érvelnek, az átláthatóságot, az egyszerűséget, az adóelkerülés visszaszorulását szokták emlegetni, valamint azt, hogy megszűnik az alkalmazott ellenérdekeltsége a teljesítménye növelésében, ami a progresszív adótábla másképpen adóztatott jövedelemsávjai esetén fenáll. A másik tábor viszont a jövedelmi különbségek növekedésére hivatkozva száll szembe az egykulcsos adóval.

Egyenlőtlen vagyonelosztás az Andrássy úton
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.