Orbán spekulációs veszélyt lát
A miniszterelnök a közrádiónak adott péntek reggeli interjújában ezt annak kapcsán említette meg, hogy a magyar államadósságot két hete a befektetésre nem ajánlott, bóvli kategóriába minősítette le a Moody’s. A miniszterelnök szerint „szezonja van” az európai országok leminősítésének, „hol egyiket, hol másikat minősítik le, és ez időnként bennünket is elér”.
Tegnap Lázár János azt mondta, a miniszterelnök „alapos információkkal” rendelkezik a kérdésre vonatkozóan, pénteken egyeztettek is a forint elleni spekulációról, de a Fidesz frakcióvezetője részleteket nem árult el.
A növekedési tervről szólva a kormányfő kifejtette: arra kérte Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, minden más teendőjét sorolja hátrébb, és a terv elkészítésére fordítsa az erőit, ugyanis ha a kabinet nem alkotja meg és nem hajtja végre a magyar gazdaság növekedését segítő tervet, akkor recesszióba esik a gazdaság. „Kulcskérdés, hogy Matolcsy György sikerrel járjon” – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a terv konkrét beruházásokat is tartalmaz majd.
A nemzetgazdasági miniszternek és a jegybankelnöknek a növekedésről szóló konzultációjával kapcsolatban Orbán azt mondta: azért volt szükség az egyeztetésre, mert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nélkül nem lehet előteremteni a forrásokat. Szerinte a jegybank és a kormány „ebben a modern világban együttműködésre van ítélve”. Az MNB óriási pénzeket kezel, amelyeket mozgósítani lehet a gazdasági növekedés érdekében, vagyis a jegybankban „heverő” nagy tartalékoknak a növekedésbe való bevonásáról kell megegyeznie a nemzetgazdasági tárca vezetőjének Simor Andrással, a nemzeti bank elnökével – hangsúlyozta. A Napi.hu szerint a Matolcsy–Simor-találkozón nem esett szó a jegybanki tartalék gazdaságélénkítő célzatú felhasználásáról, míg az MNB közleményében elzárkódott Orbán kijelentésének kommentálásától.
Orbán a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való megállapodásról is szólt. Szűkszavúan csak annyit mondott: egy nap alatt is meg tudnak állapodni. „Amint elértük a céljainkat, már meg is állapodunk, ez a mi tervünk.” Az interjú idejére már napvilágot látott a Financial Times értesülése, miszerint a IMF abban hisz, hogy Magyarország számára a Gyurcsány-kormány által 2008-ban kötött, aztán a Bajnai-kabinet által 2009-ben meghosszabbított készenlétihitel-megállapodás (standby agreement, SBA) lenne a legmegfelelőbb. „Ez a valutaalap legtöbbet alkalmazott alapterméke, nagyon alkalmas a hasonló helyzetben lévő országok számára. A piacok világossá tették, hogy kemény feltételeket akarnak, és a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát” – mondta az egyik forrás a lap budapesti és washingtoni tudósítója által jegyzett cikkben. A magyar kormány „biztonsági” megállapodást szeretne, amelyben a hitel csak „biztosítás”, és nem kell lehívni a pénzt – erről nyilatkoztak is. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy hete ismerte el, hogy a stand-by hitel is szóba jöhet.
A lapunk által megkérdezett elemzők szerint a gazdasági-pénzügyi világban szokatlan elemeket sorakoztatott fel interjújában a miniszterelnök.
– Eddig semmilyen jel nem utalt arra, hogy a forintot külső támadás érheti az IMF-tárgyalások lezárultáig. Az államadósság Moody’s általi leminősítése után az S & P jelezte, hogy döntésével megvárja a tárgyalások kimenetelét, és a Fitch is pozitív fejleményként értékelte, hogy az IMF-hez fordultunk segítségért – mondta érdeklődésünkre Kondrát Zsolt. A kormányfő által december közepére vizionált spekulációs hullámot az MKB Bank vezető elemzője szerint két ok válthatja ki. Lehet, arról van szó, hogy a Fitch negatív figyelőlistára tette az államadósságot, ilyen esetben pedig általában két héten belül közlik a konkrét eredményt. A másik eshetőség, hogy a kormány maga készül olyan bejelentésre, amely erős forintgyengülést válthat ki. Kondrát ez utóbbira sem lát nagy esélyt, hiszen ezzel saját tárgyalási pozícióját rontaná, éppen az IMF-tárgyalások előtt.
Annyi biztos – tette hozzá –, hogy ilyen „negatív spekulációs prognózissal” általában nem szoktak előállni a kormányok. De lehet, hogy ez is a nem ortodox eszközök közé tartozik.
– A számok alapján egyébként nem hiszem, hogy szoros kényszerzubbonyt húzna ránk az IMF – folytatta az elemző, mondván: ha a kormány vállalja a hiánycél betartását, annál keményebb feltételt az IMF sem szabhat neki. Legfeljebb a strukturális reformoknál, a bankrendszerrel való kapcsolatnál, a végtörlesztésnél fogalmazhatnak meg olyan elvárásokat, amelyeknek a teljesítése kényelmetlen lehet a kormánynak.
Ha szigorúan a makrogazdasági adatokat nézzük, akár könnyített feltételekkel járó elővigyázatossági hitelt is kaphatnánk, de a mi előéletünkkel, a nem ortodox módszerek alkalmazásával szembeni fenntartások, a kiszámíthatatlanság miatt a készenlétihitel-megállapodás megkötése látszik most valószínűbbnek – véli Kondrát Zsolt, és nem látja szükségét, hogy a kormány a jegybanki devizatartalékok felhasználásával ösztönözze a növekedést, a gazdasági szférának ugyanis forinthitelekre van elsősorban szüksége. Ha például hosszú lejáratú forrásokat akarnának biztosítani a vállalatoknak, ahhoz nem kell a devizatartalékokhoz nyúlni, elég lenne a jegybanknak létrehoznia olyan új eszközöket, amelyek az ilyen hosszú lejáratú fejlesztési forrásokat refinanszírozzák. Hasonlók voltak is a repertoárban még a kilencvenes évek elején, de ezek kikoptak, s ahogy az MNB elmozdult a megszokott nyugat-európai minták alkalmazása felé, az ilyen feladatokat a Magyar Fejlesztési Bank vette át tőle. Kizárni nem lehet, hogy az MNB is nyújtson hosszú lejáratú forrásokat, de ehhez nem kell a tartalékhoz nyúlni –összegzett az elemző.
A devizatartalék felhasználása a végtörlesztésnél merült fel úgy, hogy a kereskedelmi bankok az MNB-nél válthatnák át a forintjukat devizára, elkerülendő a forint gyengülését. A végtörlesztés közvetve nevezhető gazdaságélénkítő lépésnek, hiszen ezáltal csökken a veszélyes szintekre jutott devizafüggőségünk, ennek hatására mérséklődik az országkockázat, ami alacsonyabb kamatokat eredményez, megkönnyítve a vállalkozások fejlesztéseit, így serkentve a növekedést. A csökkenő devizahitel-állomány mögé alacsonyabb tartalék is elég lehet. (Más oldalról viszont a banki tőkét csökkentő hatása miatt blokkolja a növekedést erősítő hitelpiacot.)
Az MNB azzal is segítheti a kormányt, ha az állampapírok másodlagos piacán kötvényeket vásárol. Ezt azonban nem lehet neki előírni, mert az a jegybanki függetlenség durva megsértését jelentené – mondták lapunknak banki szakértők.
A terv tervezete
A Nemzetgazdasági Minisztérium a Kormany.hu-n tette közzé a tárca által összeállított Magyar Növekedési Tervet. A 177 oldalas tervben a múlt értékelése mellett leltárt készítettek a jelenről, emellett felvázolják a magyar gazdaság eddig is ismert kitörési pontjait, különös hangsúllyal az ország „újraiparosítására” és a „keleti nyitásra”. A tárca arra kéri az érdeklődőket, hogy az év végig – internetes hozzászólásaikkal és javaslataikkal – töltsék meg valódi tartalommal a növekedési pálya megalapozására hivatott jelentést. (K. B.)