A GVH a kartellező cégekkel szemben általában bírságot szab ki, amelynek összegét egy sor tényező – a jogsértés időbeli és térbeli terjedelme, piactorzító ereje, a jogsértő cég eljárás alatti magatartása – befolyásolhatja. A GVH-nál arra hívták fel a figyelmet, hogy az elmarasztaló határozatban a bírság mellett egyéb kötelezéseket is előírhatnak, azonban a már elszenvedett kár kompenzálásáért, illetve a fennálló hitelszerződések módosításáért a magánszemélyeknek polgári bírósághoz kell fordulniuk – mégpedig egyenként. Egy ilyen polgári per esetén a bíróságnak kötelessége értesíteni a versenyhivatalt arról, hogy versenyjogi vonatkozású ügyben polgári pert indítottak. A GVH észrevételt tehet az eljárásban, amit a bíróság bizonyítékként is felhasználhat, vagy a bíróság külön felhívására a versenyhivatal kifejtheti álláspontját az ügyről. Azonban nem árt tudni a polgári pert indítóknak, hogy a bíróság a per tárgyalását a GVH határozatáig, illetve – amennyiben az elmarasztalt vállalkozások jogorvoslatot kérnek, márpedig többnyire kérnek – a jogorvoslat lezárultáig felfüggeszti. Mivel a kartellügyek rendkívül nehezen bizonyítható, szerteágazó ügyek, így azok jogorvoslati eljárásai is éveket vesznek igénybe, s csak utána indulhatnak a polgári peres ügyek.

Ilyesformán igencsak elméletinek tűnik a kérdés, hogy a bíróság egy esetleges elmarasztaló GVH-határozat esetén milyen mértékben kötelezheti a bankot, hogy csökkentse szerződései kamatának kartellből fakadó többletét. A hatályos jog szerint egy kartell az árakat tízszázalékos mértékben befolyásolja, azonban ez megdönthető vélelem, így a bíróság az eljárás során belátása alapján eltérhet ettől a szinttől.