A napokban több helyen is megjelent a hír, amely arról szól, hogy a kormány jövőre az útdíjfizetési rendszer átalakításán dolgozik. Az egyik elképzelés szerint az összes jármű-kategóriában kiterjesztené a díjfizetési kötelezettséget az ország valamennyi főútjára. Ezzel párhuzamosan megfeleznék a 3,5 tonnánál kisebbek, vagyis a D1-es kategóriába tartozók éves úthasználati díját, melyek tarifája így húszezer forint lenne.

A terv egy másik változata szerint az autópályákon megszűnnének a díjmentes szakaszok. A két elképzelésben egy közös elem van, mindkettő szerint megszűnne a jelenlegi négynapos e-matrica. Aki tehát az új szabályok mellett 2012-ben egyetlen balatoni hétvége kedvéért hajtana fel az autópályára, kénytelen lesz legalább a tíznapos matricát megváltani. Ami ma is drágább az 1650 forintos négynapos címkénél – éppen 1100 forinttal.

A Népszabadság információja szerint az ötletek valójában egy harmadik, sokkal forradalmibb elképzelés elemeit rejtik. A javaslat szerint minden magyar autósnak kötelezővé tennék az éves e-matricák megváltását, mégpedig úgy, hogy fizetni nemcsak az autópályák, hanem valamennyi út használatáért kellene, miközben megszűnne a négynapos, a heti és a havi matrica.

Az éves díj ugyan a jelenlegi felére csökkenne, azaz a mostani negyvenezer forint helyett húszezer lenne, így az idei 19-20 milliárddal szemben azonban az autósok hozzájárulása a matricabevételekhez összességében is 66 milliárd forintra nőne. Az előterjesztést – legalábbis egyelőre – a kormány is túl merésznek tartotta, így az egész program helyett annak csak egyes részeit tesztelik a közvéleményen.

Lapunk úgy tudja: a kedden kiszivárogtatott javaslat előterjesztéséről szerdán kellett volna döntésnek születnie. Egyes feltételezések szerint esetleg a sajtóhírekre érkező reakciók alapján. Miután azonban érdemben sehol nem értékelték a lehetséges intézkedést, és mindenki az egyik új elem, a négynapos matrica megszűnésével foglalkozott, a döntés elmaradt.

Ennek ellenére a terv világos. Ha az éves matrica kötelezővé tétele 3,5 tonna alatt ma még nem lehetséges, a kormány egy esetleges direkt drágítás mellett burkoltan tovább emeli az árakat. Az éves úthasználati díj megfelezése ugyanis csak azoknak teszi olcsóbbá az autózást, akik már eddig is vettek ilyen címkét. Vagyis a hivatalos statisztikák szerint elsősorban a gépkocsiflottákat üzemeltető cégeknek és nagyon kevés magánautósnak.

Az úthasználati díjak emelésére azért van szükség, mert a megtett úttal arányos autópályadíjból 2013-ban biztosan nem lesz semmi. Márpedig ez jelentős bevételkiesést okoz a költségvetésben, miközben a közúthálózat fenntartására Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már a jövő évi büdzsében sem tervezett be egy forintot sem.

A hiányzó tízmilliárdok előteremtése így a fejlesztési tárcára és vezetőjére, Fellegi Tamásra maradt. Az idén az útpénztár 48 milliárd forintos autópályadíj-bevételéből és a költségvetés 40 milliárdjából működtetett 30 ezer kilométeres országos közúthálózatot jövőre kizárólag a matricadíjbevételeknek kell eltartaniuk.

A kiterjesztés nem elég

A matricás útdíjrendszer kiterjesztése önmagában nem hoz elég bevételt a közúthálózat finanszírozásának szorult helyzetében. Elő kell venni a „családi ezüstöt” is. A kormány ezért ráteszi a kezét az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. 30 milliárd forintos tartalékára, amit a cég még az M5-ös autópályát üzemeltető Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Zrt. részleges állami kivásárlásának idejéből őrizget. Ami akár jó hír is lehet, hiszen ez a tekintélyes összeg nem áll tovább az ÁAK számláján. A hirtelen támadt örömöt legfeljebb az csökkentheti, hogy a felszabaduló pénz nem a pusztuló közutak rendbetételére megy majd el.

A nagyszabású tőkeátcsoportosítást a kormány határozatával alapozta meg. Eszerint csúcscéget csinálnak az ÁAK-ból. Az ország gyorsforgalmi úthálózatának 1343,8 kilométerét kezelő társaságba beolvasztják a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-t. A két cég egyesülésével létrejövő óriás pedig lenyeli a 30 ezer kilométeres országos közúthálózatért felelős Magyar Közút Nonprofit Zrt.-t.

Az állami cégek összevonásáról feltehetően nem a hatékonyságjavítás, a szolgáltatási színvonal emelése vagy más magasztos gondolatok jegyében döntöttek. Erre utal, hogy a kormány határozata szerint az ÁAK „szabad pénzeszközeiből összesen legfeljebb 30 milliárd forintot” infrastruktúra-fejlesztési célokra kell felhasználni. Az viszont, hogy ebből a keretből mennyi megy majd el folyamatban és előkészítés alatt lévő vasúti, esetleg autópálya-beruházásokra, és mi marad az elhanyagolt közúthálózatra, az NFM és új gigacégének dolga lesz.