Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő szerint összességében a legnagyobb probléma a kiszámíthatatlan szabályozói környezet. Lapunknak nyilatkozó cégvezetők ugyancsak azt nehezményezték, hogy összevissza rángatják őket, s külön kiemelték az eva körüli mizériát. Ugyanakkor állítják, a jelenlegi gazdasági körülmények között nem az adórendszer változása a legfontosabb meghatározója annak, hogy jövőre milyen körülmények között dolgozhatnak a vállalkozások, vagy hogy milyen lesz a cégalapítási kedv. A piac most mindenekfelett áll, s amíg nincs kereslet, amíg stagnáló gazdaságban kell talpon maradniuk, addig hiába súlyosak a jövő évi adóváltozások, nem azok foglalkoztatják őket.

Változások pedig vannak bőven. Két százalékkal, 25-ről 27 százalékra, a világon a legmagasabb szintre nő az áfa. Szakértők egyáltalán nem csodálkoznak, hogy ehhez az eszközhöz nyúlt a kormány, hiszen ez egy könnyen beszedhető adónem. Az áfa növekedése sújtja a lakosságot és a cégeket egyaránt.

A személyi jövedelemadó változásából a költségvetésbe tervezett 116 milliárd forint pluszbevételt Vámosi-Nagy Szabolcs szerint nagyrészt elviszi a bérkompenzáció. Számítások szerint nagyjából 100 milliárd forintjába kerül az államnak ez a járulékkedvezmény. A cégeknek azonban 190 ezer forint felett már saját zsebből kell rendezniük a béreket. Aki nem így tesz, elbukja a bruttó 190 ezer forintos bérűek állami kompenzációját is. A kompenzációra alapvetően az adójóváírás kivezetése, illetve a minimálbér emelése miatt van szükség, Vámosi-Nagy Szabolcs szerint az adójóváírást fokozatosan kellett volna kivezetni.

Sok minden más is változik jövőre: 30-ról 37 százalékra nő az eva, csökken a regisztrációs adó, nő az autók átírási illetéke, lesz ebadó, ismét lesz kulturális adó, amelyet a pornográf termékekből nyert árbevétel után kell megfizetni. Jövőre már a baleseti adóval is számolhatunk.

A vállalkozásokat érinti az adóregisztrációs eljárás, ami azt jelenti, hogy az adószám kiadása előtt az adóhatóság egybeveti az alapítók adatait a nála meglévőkkel, és meghatározott esetekben megtagadja az adószám kiadását. Például akkor, ha az új cég vezető tisztségviselője vagy a képviseletre jogosult tagja, illetve 50 százaléknál több szavazattal rendelkező tulajdonosa 180 napon keresztül 15 millió forintnál több adóval tartozik, vagy öt éven belül vezető tisztségviselője volt olyan cégnek, amely 15 millió forintnál nagyobb adótartozást hátrahagyva szűnt meg. Vámosi-Nagy szerint ez utóbbi érthető a csalárd csődök visszaszorítása szempontjából, a változások egy másik elemével azonban nem ért egyet. Mint mondta, az nagyon veszélyes, hogy a veszteségelhatárolás mértékének 50 százalékra csökkentése nemcsak 2012-re, de a mostani évre is szól.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a jövő évi adóváltozások kapcsán megjegyezte, a cégek el vannak keseredve, de nem elsősorban a kiszámíthatatlan adórendszer miatt, hanem mert nem látják, hogyan tudnak talpon maradni egy stagnáló gazdaságban. Arra a felvetésünkre, hogy sok vállalkozás jövőre úgy próbálja majd a rá nyomott terheket kikerülni, hogy színlelt szerződéseket köt, papíron részmunkaidőben, távmunkában, közmunkában foglalkoztat, és a valódi fizetést zsebbe adja, azt mondta: az alapvető cél az, hogy a fő foglalkoztatási forma a munkaviszony legyen. Ha ez nem így van, az a szabályozói környezet kialakítójának felelőssége.

Áfacsúcstartók lettünk az unióban

Szakértők szerint az áfa emelése miatt erősödni fog a feketekereskedelem, mivel a környező országokban lényegesen alacsonyabb – Szlovákiában és Ausztriában 20, míg Romániában 23 százalékos – az adó mértéke. A legutóbbi áfaemelés után, amikor 20-ról 25 százalékra nőtt a teher, jelentős visszaesést szenvedett el a kiskereskedelem. (B. Z.)

Drágul a béren kívüli juttatás

Januártól a béren kívüli juttatás után is kell egészségügyi hozzájárulást fizetni, igaz, nem a többi juttatásra rakódó 27 százalékot, hanem 10 százalékot. A béren kívüli juttatás tehát relatíve tovább őrzi költségelőnyét, miközben drágul a munkáltató számára, mert összességében már 31 százalékos adó terheli majd. Jövőre lesz papíralapú és elektronikus étkezési utalvány is, előbbi kedvezményesen adózó változatát kizárólag a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványtól lehet majd megrendelni, Erzsébet-utalvány néven, havi ötezer forintos keretig. Ahol viszont van munkáltató által biztosított melegétkezés, ott havonta 12 500 forintig adható ez a fajta béren kívüli juttatás. (S. T.)